Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
3571 éppen a '90es évek első felében világosan és egyértelműen szabályozták és meg határozták azokat a bűncselekményeket, amelyek fajgyűlölet, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia érvényesülésével szemben kívánták a hatékonyabb jogi fellépés lehetőségét megteremteni. De nemcsak a jogalkotásban, hanem a nemzetközi és a regionális szervezetek tevékenységében is előtérbe került az idegengyűlölettel és a rasszizmussal szembeni összehangolt fellépés igénye. Erre utal az a tény, tisztelt Képviselőtársaim, ami az Európai Unió büntetőjogi tárgyú tevékenységében fellelhető, err e utal az a tény, hogy az Európa Tanács éppen az európai demokráciákban tapasztalt jelenségek elemzése alapján jutott el ahhoz, hogy egy bizottsági munka keretében olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek iránymutatásul szolgálnak az Európa Tanács tagáll amai számára a fajgyűlölet, a kisebbségekkel és idegenekkel szembeni türelmetlenség okozta veszélyek büntetőjogi eszközeinek meghatározásánál. E mellett a tendenciák mellett, tisztelt Ház, arra is utalnom kell a bevezető gondolatok körében, hogy hazánkban - bár korántsem ilyen széles körben - mégis tanúi lehetünk aggasztó jelenségeknek és ezek fölött nem hunyhatunk szemet, nemzetközi kötelezettségeink okán sem, és saját önbecsülésünk okán sem. Ezért tehát arra van szükség, hogy a jogalkalmazók számára az id egenekkel és másokkal szembeni türelmetlenség, esetleg ellenséges érzületek, indulatok, cselekmények esetén, ilyen jelenségekkel szemben világos, egyértelmű, a jogalkalmazók számára is követhető jogi szabályozás, joganyag álljon rendelkezésre. Amikor a kor mány ezt a törvényjavaslatot a Ház elé terjeszti, tisztában van azzal, hogy a javaslat mellett és a javaslattal szemben számos érv fogalmazható meg, mint ahogy ez meg is történt, és ezek az érvek - azok az érvek is, tisztelt Ház, amelyek a javaslat tartalm ával szemben kritikaként hangoznak el , bizony alapos megfontolást igényelnek és reális tartalommal bírnak. Ezért tehát az érveket és a véleményeket a Háznak alaposan mérlegelnie kell és arra hívom fel tisztelt képviselőtársaimat, járuljanak hozzá ahhoz, hogy minden szempontból megnyugtató és kielégítő jogi megoldás jöjjön létre, hogy a törvény tartalmában, szövegében és céljaiban mindenki által, legalábbis minden demokratikus gondolkodású ember által elfogadható célokat és tartalmakat fejezzen ki. A krimi nálpolitikának az ilyen természetű bűncselekményekkel kapcsolatosan alapvető dilemmája az, hogy szükség vane speciális tényállásokat alkotni azokra az esetekre, amelyeket a büntető törvénykönyv egyébként üldözendőnek minősít, és a bűncselekményeket rasszi sta motívumból követték el. Az egyik megközelítésnek az a lényege, hogy nincsen szükség külön szabályozásra, nincsen szükség speciális tényállásokra, az általános szabályok alkalmazása érzékelteti legjobban azt, hogy a rasszista motívumból cselekvők ugyano lyan köztörvényes bűnözők, mint a tolvajok, csalók, garázdák vagy mások. (9.10) Ismert, hölgyeim és uraim, egy másik megközelítés is, egy másik kriminálpolitikai álláspont is, amely igényli, igenli és támogatja a speciális tényállásokat, abból kiindulva, h ogy a rasszista, idegengyűlöletből fakadó célzatot, motívumot külön meg kell jelenítenie a törvénynek, és e felfogás a büntetőjog értékközvetítő, szimbolikus funkcióját is kiemeli és hangsúlyozza. Miszerint a büntetőjog feladata az is, hogy minél érzéklete sebben és világosabban tudassa, mi az, amit egy társadalom értéknek tekint, mi az, amit elutasít, amit meg- és elvetendőnek tart. A rasszista motívumú cselekmények nevesítésével eszerint a törvényhozó azt demonstrálja, hogy mindenfajta fajgyűlölő és idegen gyűlöletből fakadó magatartást elítél, megvet, azokat is, amelyeket nem helyez büntetőjogi fenyegetettség alá. Úgy vélem, tisztelt Ház, ebben a kriminálpolitikai dilemmában a törvényjavaslat beterjesztője nyilvánvalóan ezzel a második felfogással kíván els ősorban azonosulni. A törvényjavaslat tartalmi elemeire utalva azt kívánom kiemelni, hogy a büntető törvénykönyv XI. fejezete tartalmazza az emberiség elleni bűncselekményeket. Ezen belül a 155. § a népirtás, a
