Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki véleményhez benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
3512 lehetetlenné teszik egy ilyen megállapodás rövid időn belüli megkötését, felelősséggel azt mondhatom, hogy mára ez a megállapodás elérhető közelségbe került. (21.30) Ennek érdekében a kormány a kompromisszumkészség végső határáig elment. A megállapodás közös érdek, mert a nehéz feladatokat nem lehet indulatoktól fűtött légkörben megoldani. A nehéz feladatok között csak jelzésszerűen szeretnék utalni arra az államháztartási reformra, amelynek a munkálatait a jövő év első felében el kell végeznünk. A felvetések szerint erőteljesen munkálkodni kellene a kamatok csökkentésén, mert akkor jelentősebb megtakarítások érhetők el, mint például a márciusi intézkedések révén. A kamatterhekre vonatkozóan Békesi képviselő úr már m egadta a választ, amikor jelezte, hogy azok nem most, hanem az elmúlt évek során keletkeztek és szaporodtak meg. Azt pedig senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy piacgazdaságban a kormány beavatkozhat a kamat alakulását meghatározó viszonyokba. Természet esen piaci alapon, közgazdasági eszközökkel a kormány is törekszik az államadósság terheinek csökkentésére. Erre elsősorban az infláció csökkentése érdekében teendő intézkedések szolgálnak. De gondolhatunk a tisztelt Ház által nemrégiben elfogadott államhá ztartási törvény módosításával létrejövő Kincstárra is, vagy éppen az elsődleges állampapírforgalmazói rendszer kialakítására. A kamatok csökkentését szorgalmazóknak tudniuk kell, hogy a piacgazdaságban nem lehet az inflációs folyamatoktól, a piaci várako zásoktól függetlenül, szubjektív módon csökkenteni a kamatokat úgy, hogy annak ne lenne rövid időn belül nagyon negatív visszahatása például a megtakarításoknak a költségvetés finanszírozásában való gyors csökkenését tekintve. Erre egyébként a közelmúlt tö rténete sajnos szolgáltatott példát. Tisztelt Ház! A vitában több képviselő is foglalkozott a felsőoktatás témakörével. Egyetértek Kovács Kálmán képviselő úrral abban, hogy a felsőoktatás fejlesztésének óriási szerepe van az ország életében. Súlyos fé lreértés azonban az a megjegyzés, hogy a művelődési tárca és a pénzügyi kormányzat - netán szakszerűtlenségből fakadóan - a felsőoktatás leépítésére törekedne. Ez utóbbiról szó sincs, hisz mind a felsőoktatási beruházások, mind az intézmények és feladatok támogatása kiemelten nő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint. Volt, aki rejtvénynek nevezte a felsőoktatás normatív finanszírozását, mert azt nem találja a költségvetési törvényjavaslatban. Erre az a válaszom, hogy a felsőoktatás normatív finan szírozását természetesen nem a költségvetési törvénnyel kívánjuk bevezetni. A normatív finanszírozásra kidolgozott modell csak időbeni fokozatossággal vezethető be, első lépcsőben a képzési normatívára nézve. A '96. évi költségvetésben előirányzott képzési támogatást már ezen normatívák figyelembevételével kapják az intézmények, ügyelve arra, hogy működésükben ezzel összefüggően zavarok ne keletkezzenek. Számos hozzászóló érintette a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek területét is. Szeretném hangsúlyoz ni, hogy a költségvetés nehéz helyzete ellenére sikerült lehetőséget teremteni e költségvetési kiadások növelésére. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat lehetővé teszi a köztisztviselők, a bírák és az ügyészek, valamint a rendvédelmi szervek körében az illetmények emelését. A közalkalmazottak részére azonban nem tartalmaz külön forrást bérük emelésére, hanem azt csak a létszámcsökkenéssel elérhető forrás terhére tenné lehetővé. Ez volt az eredeti javaslat. Az Érdekegyeztető Tanács és több képviselő is sérelmezte azt, hogy csak a létszámcsökkenés teremt forrást erre az illetményemelésre, és igényelték többen a közszolgálatban foglalkoztatottak jövedelemnövekményének a versenyszféráéhoz való igazítását. A kérdés rendezését a kormány is szükségesnek tartj a. Ezért javaslatot fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a közszolgálat egyes területein is lehetővé tegyük az átlagos 19,5 százalékos illetményemelést. Erre egyrészt a forrást akarjuk megteremteni - erről szól a módosító indítványok egy része , másrés zt viszont az erre vonatkozó garanciákat, amikről még az érdekegyeztetés keretében tárgyalni kell.
