Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
36 Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Ház! A '93. évi LXXVI. számú, a szakképzésről szóló törvény módosításával kapcsolatosan mindenekelőtt megállapítható, hogy a szakképzéssel foglalkozó törvény módosítását célzó tervezet elkészítésekor azt a módszert alkalmazták, hogy az érvényes törvénybe beillesztették a változásokat. Ezt a megoldást az tette lehetővé, hogy igen sok a javaslatban a szövegmódosítás, kiegészítés, de a törvény szerkezetén nem kívántak változtatni. Tehát '93ban a törvényhozók, úgy tűnik, nem dolgoztak rossz ul. A módosítással kapcsolatos egyik legfőbb problémánk, hogy a tervezet második és harmadik részében az előterjesztő több helyen, több területen bővíteni kívánja a munkaügyi miniszter és a szakképzésért felelős miniszterek jogkörét, míg a szakmai felkészü ltségű gazdasági kamarák, valamint a három oldalú Országos Képzési Tanács hatáskörét csökkenti. (18.00) Az még talán nem feltűnő, hogy a munkaügyi miniszter saját hatáskörébe vonja a szakmai vizsga díjainak és a vizsgáztatási díjak kereteinek meghatározásá t, a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével. Ennél jóval nagyobb jelentőségű azonban, hogy a munkaügyi miniszter kívánja meghatározni a szakképzés folytatására vonatkozó feltételeket, továbbá a szakképesítésért felelős miniszternek jogot kíván adni a szakmai képzést folytató intézmény szakmai profiljára vonatkozó javaslatok véleményezésére, és a szakképesítésért felelős miniszterek sorába be akarja vonni a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert is. Ezzel szemben ugyanakkor a gazdasági kamar a jogosítványait korlátozni kívánja azzal, hogy a szakmai követelmények jogszabályi kiadásában a szakképesítésért felelős miniszternek kíván kizárólagos jogot biztosítani és a mestervizsga követelményét csak a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetért ésben határozhatja meg. Továbbá: az Országos Képzési Tanács ellenőrzési hatáskörét meg kívánja szüntetni az általa támogatott szakképzés és tanácsadás területén, valamint a munkaerőfejlesztő és képző központok működésére vonatkozó ajánlást tevő hatáskört véleményező hatáskörre kívánja szűkíteni. S végül a szakképesítéshez szükséges bizonyítványok, nyomtatványok előállításához, forgalmazásához és használatához a Munkaügyi Minisztérium engedélyét, illetve jóváhagyását kívánják előírni. A felsoroltak alapján jól észlelhető a jogkörök terén a központosító törekvés. Különösen a gazdasági kamara esetében indokolt, hogy ne szűküljenek a szakmai hatáskörök, hanem éppen bővüljenek a minisztériumi hivatalnoki jogkörökkel szemben. További kérdés: a javasolt módosítás azt mutatja, hogy a törvényalkotó a szakképző iskolának kíván beleszólást biztosítani a gyakorlóhely megválasztásában. Felmerül az a kérdés, hogy ez a biztosíték nem lesze hátráltatója a tanulók gyakorlati foglalkoztatásának. Végezetül: az eddigiekben cs ak lehetőséget jelentő rendelkezés, hogy a munkaerőfejlesztő és képző központot létesítő szervezetek felügyelőtanácsot hozhatnak létre; ez a jövőben kötelező lesz. A továbbiakban jelentős ellenőrzési jogosítványt ad e felügyelőtanácsoknak. Ez a kiegészít és, azt gondolom, aligha vitatható. A kétséges indokoltsággal létrehozott képzőközpontok jelentős költségráfordítással - a szakképzés többi intézményétől eltérően , gyakorlatilag ellenőrzés nélkül végezték tevékenységüket. Tisztelt Ház! Az eddig elmondott ak jegyében fogunk a részletes vitában részt venni és majd módosító indítványainkat megtenni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, őt követi majd Győriványi Sándo r, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Horn Gábor képviselő úrnak. HORN GÁBOR (SZDSZ) :
