Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
3332 meghatározta a szakértővé válás feltételeit. Ezt követően önszerveződés folytán indult el az Igazságügyi Szakértői Kamara megalakulása. Hangsúlyozom még egyszer, mi egyetértünk az Igazságügyi Szakértői Kamara létrehozatalával, azonban a törvényjavaslat kapcsán felvetődik egy fontos elvi kérdés: meddig mehetünk el a kamarák elismerésében? A magyar jogi szabályozások kialakításánál a rendszerváltozás után 1991ben, '92ben megállapították a kamarák jogi szabályozásának struktúráját Magyarországon. A kamarai jogalkotásokkal kapcsolatos kodifikációs munkák megindulásánál ugyanis az volt az elv, hogy a szakmai kamarákat olyan szakmák esetében indokolt alapítani, mely szakmák gyakorlásánál a morális, etikai és felelősségi szempontok hangsúlyos figyelembevétele fontos. Ehhez a ko difikációs elvhez képest mintha már parttalanná vált volna a szakmai kamarákat létrehozó jogalkotás. E törvényjavaslat tárgyalása kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány fogalmazza meg és tegye nyilvánossá azt, hogy milyen elképzelései vannak a további szakmai kamarák létrehozását illetően a jövőben. A kormánynak természetesen jogában áll eltérni a korábbi koncepciótól, azonban szeretnénk, ha a jobb tervezhetőség érdekében a kormány megismerhetővé tenné e körben az álláspontját. Ha ez el marad, akkor várhatóan annak leszünk tanúi, hogy különböző szakmák kemény és elvi alapon alig mederben tartható versenyt vívnak majd a kormánynál és a törvényhozásnál státusuk tisztázása és kamarai formában való megerősítése érekében. Nem lehet nem észreve nni, hogy Magyarországon helyenként presztízsszempontok is erősítik a kamarai státus elnyerését. Most a módosító indítványomról szerettem volna beszélni, de alelnök úr olyan részletesen és mindenre kiterjedően elmondta az alkotmányügyi bizottságnak és a ko rmánynak a módosító indítványommal kapcsolatos álláspontját, hogy nem szeretnék a továbbiakban erről beszélni. Ennél jobb ajánlólevél nem kell, mint hogy az alelnök úr támogatásáról biztosította, és az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag támogatta. A Magya r Demokrata Fórum, miután ez kivételes eljárásban történő szavazás, az alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadásra javasolja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tis ztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az MSZPfrakció részéről nincs előzetes jelzés arra nézve, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában a képviselőcsoport nevében, meg kell kérdeznem, hogy kíváne valaki az MSZP nevében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Senki. Következő felszólaló dr. K. Csontos Miklós képviselő úr, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Megadom a szót! (Boros László helyét a jegyzői székben Nahimi Péter foglalja el.) DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűl és! A T/1538as számú törvényjavaslattal kapcsolatban az igazságügyi kamarák vonatkozásában több kérdés vetődött fel. Ezek kapcsán a megkeresők felvetették e kamara működésének még a szükségességét is, többen vitatták a csoportérdekek kiszolgálójává válásá t. Számos neves igazságügyi szakértő megkeresése is igazolni látszik ezt a véleményt. Szakmai körökben főleg azok részéről vetődött fel e törvényjavaslat létjogosultságának megkérdőjelezése, akik nagy mennyiségű cikket, könyvet, hazai és nemzetközi publiká ciót jelentettek meg. Sérelmezték, hogy ilyen törvényjavaslat előkészítéséről ők nem értesültek, nem vonták be őket a szakmai vitába, az előkészítésbe, és e kamarához hasonló modellt széles ismeretségi körben, a nyugati államokban nem találtak. Jellemző, h ogy még az Igazságügyi Szakértői Intézet és irodák megkérdezett, állandó főfoglalkozású szakértői is csak megkeresésekből értesültek arról, hogy ilyen törvényjavaslat egyáltalán beterjesztést nyert az igazságügyminiszter úr részéről.
