Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László):
3333 A törvé nyjavaslat elfogadásának ugyanakkor veszélye az, hogy nem jelentéktelen igazságügyi szakértői rétegek egyfajta évtizedekig ható kontraszelekciónak tartják e kamara felállítását. A felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakértők óradíja 400 forint volt, je lenleg 600 forint. Ez azt jelenti, hogy az önálló szellemi tevékenységet végző szakértőknek a költségek, a társadalombiztosítás levonása után, az adóbevallás után az adólevonás miatt nettó 4060 forint marad vissza tiszta jövedelemként. Ennek hatására a ko rábbi elismert, jónevű szakértők úgymond kivonultak a hatósági szektorból. Az ügyészségek, a nyomozó hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők bevételeik többségét megszerzik a gyakorlatban óránként 36 ezer forint egységáron, így látható a két réteg közötti különbség és ennek kapcsán az ellenzés is. Mindez a tevékenység igazságügyi szakértők jogosítványa alatt történik. Ha a bíróságok és hatóságok színvonalas szolgáltatásokat igényelnek, akkor nem az igazságügyi szakértői kamarák létrehozásával kelle ne a lényegről a figyelmet elterelni, hanem a piacgazdaság figyelembevételével a szakértői szolgáltatásoknak az árához kellene arányosítani a szakértői díjakat. Ez a véleménye az igazságügyi szakértők többségének. Egyébként a szakértőkről szóló, többször m ódosított 24/1971es számú kormányrendelet megfelelő működési keretet ad a vállalati megbízásokra tevékenykedő szakértőknek, akiket ez a törvénytervezet nem érint. Mindezeken túl a szabad bizonyítási elvet is sérti a szakértői tevékenység ilyen formátumú m onopolizálása. Eljárási törvényeink hatóságok számára megengedik az úgynevezett eseti szakértők kirendelését. Ha a törvénytervezet előkészítője kellő gonddal járt volna el, úgy előzetesen felértékelést is végzett volna e tekintetben, így megállapíthatók le nnének a következő tények: (19.10) A magas képzettségű szakemberek nem jelentkeznek az esetek többségében igazságügyi szakértői jelölésre, a névjegyzékbe való vételre. Őket a hatóságok eseti igazságügyi szakértőként rendelik ki. Elvétve használják a bírósá gok és hatóságok az igazságügyi szakértői névjegyzéket. Általános az a gyakorlat, hogy személyes tapasztalataik vagy konzultációs tanács alapján azt a szakértőt rendelik ki, akinek a neve garancia arra, hogy a feladatot elvárható szinten képviselje. A törv ényjavaslat gyakorlatilag megvalósíthatatlan elvárásokat fogalmaz meg. Az igazságügyi szakértőknek csak szűk rétege az, amely kizárólagosan ebből a tevékenységből tartja fenn magát. A döntő többség más szellemi tevékenységből él, és vélhetően annak megfele lő más létező vagy szervezés alatt álló hivatásrendi kamarához fog csatlakozni. Az újabb divatok szerint elfutott kamarai modell porosz úton címkézi az államigazgatásmodellt, amely szemben áll az amerikai úttal, amely vitathatóvá teszi, hogy több kamara l étesítésére jogosultság áll fenn. Érdekes kérdés lehet ezek számának a felső határa. Nemkülönben figyelmet érdemel: az Alkotmánybíróság előtt van jelenleg a kamarai költségek, díjak ellenértékének értékelése, ez a döntés várható. Így konkrétan, a törvényja vaslat kapcsán is megkérdezem: hogyan érvényesül a Ptk. szolgáltatás és ellenszolgáltatás elve e törvény szövegében a gyakorlatban? Amennyi kérdőjel a törvényjavaslat kapcsán szakmai berkekben napvilágot látott, mind intő példa arra, hogy szabade ilyen tö rvényjavaslatot egyáltalán beterjeszteni. Alkotmányügyi bizottságunk is többször felhívta a beterjesztő figyelmét bizonyos hiányosságokra, amik indokolttá tették volna a törvényjavaslat visszakérését és átdolgozását. A Független Kisgazdapárt nem tud azonos ulni ezzel a törvényjavaslattal. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt részéről... Nincs jelen képviselő. Akkor megadom a szót dr. Áder János képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt kép viselőcsoportjából.
