Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó:
3328 valamint a szakértői érdekképviselettel ka pcsolatos közfeladatokat látná el. Kiemelkedő jogosítványa e kamarának, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők továbbképzésének szervezése a szakértői tevékenység szakmai irányítását is jelenti. A kamarai tagság keletkezését illetően a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a szakértőkről szóló kormányrendeletben szabályozott névjegyzékbe fölvett, a kamarába fel kell venni. E szabály alól kivételt jelent, ha a szakértő a szakértői tevékenységét közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetve a rendőrség állományába tartozó sza kértőként végzi, s más szakmai kamarának is tagja. Ez esetben nem lesz kötelező az igazságügyi szakértői kamarai tagság. Ennek a szabálynak az az indoka, hogy a szakértői intézményekben működő igazságügyi szakértők szervezettsége, érdekképviselete, továbbk épzése részint az intézmény, részint a másik szakmai kamara részéről meg van oldva, megoldott. Ezért az e körbe tartozó szakértők esetében szükségtelen lenne a kettős kamarai tagság előírása. Szervezetileg az igazságügyi szakértői kamara területi igazságüg yi szakértői kamarákból, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából állna. Az ország területén nyolc területi szakértői kamara jönne létre, s ezek delegálnának küldötteket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába. Az igazságügyi szakértő felelősségén ek törvényi szabályozása a garanciák megteremtése miatt szükséges. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat V. fejezete. Az igazságügyi szakértőknek mint az igazságszolgáltatás szereplőinek köztestületi szerve felett a törvényjavaslat az igazságügyminiszter rész ére törvényességi felügyeleti jogot biztosít. Ez a szabályozás hasonlatos az ügyvédségről szóló szabályozáshoz. Tisztelt Országgyűlés! A kifejtett gondolatok alapján kérem, hogy az Országgyűlés az igazságügyi szakértői kamaráról szóló javaslatot vitassa me g, és szavazatukkal megerősítve azt alkossák meg. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Most az alkotmányügyi bizottság álláspontját ismerjük meg. Megadom a szót dr. Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, az alkotmányüg yi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. nov ember 22én és 29én megtartott ülésén kivételes eljárás keretében megvitatta az igazságügyi szakértői kamaráról szóló, T/1538. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat is. A bizottság a vita során megállapí totta, hogy a szabályozás szükségszerű és indokolt, mert szerves részét képezi az igazságszolgáltatás fejlesztésének, és kapcsolódik ahhoz a vonulathoz, amelynek során több szakmai kamara alakult meg. E kamarák közös jellemzője, hogy köztestületként működn ek és törvényben meghatározott módon közfeladatokat látnak el. A kamarák, így az igazságügyi szakértői kamara is önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványait önigazgatás útján érvénye síti. Magyarországon az igazságügyi szakértők száma rendkívül jelentős. A jelenlegi igazságügyi szakértői nyilvántartásban 4242 szakértő szerepel. Mindannyiunk előtt ismert az a tény, hogy a szakértői testület eredményes működése az igazságszolgáltatás sze mpontjából alapvető követelmény. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot bizottságunk igenlően fogadta, és a javaslat elfogadását támogatja.
