Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
3325 kirovása a lakó közösségre, nincs igazán értelme - de ugyanakkor különösebben ártani sem árt, nincs jelentősége. Meg kell jegyeznem, hogy a 85/D (1) bekezdése tükrében az egész feltételrendszer amúgy is értelmetlen. Mert miről van abban szó? : hogyha a tulajdonostársak a z elhelyezési kötelezettségüket nem teljesítik; ők nem fordulnak az önkormányzathoz, a jogosult kérheti az önkormányzattól mindazt, amiben ő részesülhetne akkor, ha a tulajdonostársak hozzá fordulnának, ha a tulajdonostársak az önkormányzathoz fordulnának. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogyha a tulajdonosok nem csinálnak semmit, ha a lakóközösség nem csinál semmit, csak a házfelügyelő lép, akkor minden feltétel nélkül ugyanarra köteles az önkormányzat, amit ennek a törvényjavaslatnak az előző szakasza fel tételekhez kötött. Így tényleg értelmetlennek látszanak ezek a további feltételek. Szerencsére ezek olyan részletkérdések, amiknek a hibájára, úgy gondolom, az ellenzéki pozícióból rá kellett mutatni; azonban önmagában az, hogy itt egy olyan törvényjavasla tról van szó, ami - még egyszer mondom - bővíteni akarja a konfliktusok kezelésének jogi lehetőségét, megoldani kívánja a problémát, elő kívánja azt mozdítani, alapjában véve üdvözlendő. Tisztelt Országgyűlés! Egészében véve a Magyar Demokrata Fórum, tartv a ugyan attól, hogy a törvényjavaslat tényleges megvalósulását az önkormányzatok lakáskapacitásának végessége gátolhatja, illetve korlátozhatja, és annak ellenére, hogy a törvényjavaslat nem tökéletes, azt - mint az említett speciális probléma megoldását j obbítani igyekvő kísérletet - támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében kíváne valaki szólni. (Nincs je lentkező.) Jelzés nem érkezett. Ezért megadom a szót a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében Dr. Tímár György úrnak. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Alelnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen azzal, amit az előttem szóló Salamon László képviselőtársam elmondott, a magam részéről teljes mértékben egyetértek, és az időkímélés miatt nem kívánom megismételni. Hanem túlmenve azon, amit ő elmondott, szeretnék rámutatni néhány alapvető problémára ezzel a joganyaggal kapcso latosan. Be kell látnunk azt, hogy egy alapvető jogág mesterséges megváltoztatása és egy jogintézmény mesterséges megváltoztatása még a leggondosabb jogászi szándék és munka mellett is magában kell hogy rejtse a további problémák sorozatát. Itt pontosan ar ra gondolok, hogy az a joganyag, amely az Alkotmánybíróság 1991. évi 25. számú határozatára tekintettel - azonban meggyőződésem szerint nem kellően alapos értékelése alapján - úgy döntött, hogy az akkor állami kézben levő ingatlanok egyes egységeit értékes íteni hagyja és rendeli, ez megbontotta azt a korábbi jogrendet, amely teljes egészében az évezredes nemzetközi tapasztalat alapján épült fel, és amely a jog- és tulajdonbiztonság intézményét garantálta. Ha valaki ezt a jogintézményt bármilyen motivációból felrúgja, elerőtleníti, annak tudomásul kell vennie azt, hogy ennek az extra vagy szabálytalan lépésének - jogi lépésének - következtében, mint egy dominósorozat, sorozatosan bele fog ütközni olyan további problémák megoldási kényszerébe, amelyek fel sem merültek volna, hogyha az eredeti, hibátlan jogrendet tartja hatályban. Az előttünk lévő joganyag tulajdonképpen nem más az én megítélésem szerint, mint egy további probléma - mesterséges probléma - felléptének a jó szándékú megoldási kísérlete. De szeretn ék rámutatni arra, hogy ez a kísérlet, ez a joganyag, amely fölött a Ház majd szavazni fog, bármilyen jó szándékú is, bármilyen alaposan is próbálja kezelni és rendezni ezt a kérdéskört, nem elégséges, és mint ilyen, elvileg alkalmatlan az egész megbontott jogrendi alapintézmény visszaállítására a helyes irányba. (18.30)
