Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - A Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításáról szóló törvényi szabályozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
3314 Amikor egy ilyen rendszert létrehozunk, felvetődik a kérdés: nem lehete ellenőrzéssel fokozni a már meglévő tökéletesítését, esetleg a centralizáció fokozásával? Aki ismeri a helyzetet, tudja, a legutóbbi időkig voltak erre kísérletek. A leendő önkormányzatnak e zért is lesz felelőssége bebizonyítani, hogy az államnál hatékonyabban tudja végezni a feladatot. (17.30) Az állampolgárok felé természetesen el kell tudni számolni az alap pénzeinek felhasználásáról. Ez azt is jelenti, hogy a felhasználásnak szigorú elvek és szabályok szerint kell megtörténnie. Itt teljes szabadság nem létezik. Tisztelt Ház! Felmerül az a kérdés is, vajon akartae a kormányzat ezt az önkormányzatot. A munkaadókkal szemben, akik az azonnali önkormányzati működés mellett állnak ki, a kormány zat egyéves türelmi időt szab meg a határozati javaslatban. De már az eddigi események is tartalmazták, hogy a kormányzat igenis, már korábban is szándékozott ebbe az irányba lépni. A foglalkoztatáspolitika elveiről és irányairól szóló 1994es augusztusi k ormányhatározatjelentés imígyen szól: Mind a gazdaságban, mind a társadalmi élet egyéb területén általános tendencia az érintett szereplők számának gyarapodása, új érdekek, illetve érdekartikulációk megjelenése. A foglalkoztatáspolitika új stratégiájának kimunkálását szükségessé teszi, a gazdaság átalakulásától nem elválaszthatóan a különböző szereplők - az Országgyűléstől az egyes társadalmi csoportosulásokon át egészen az egyénig - változó helyzete és mozgástere is. Mindezek figyelembevételével a felelős ségmegosztás, a tehervállalás és a cselekvés eddigiektől eltérő rendjét kell megteremteni, ami nem csupán a kormányzati stratégia újragondolását jelenti, hanem elválaszthatatlan a kormány és a munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek kap csolatrendszerének újrafogalmazásától is. Mindez a kormány elsődleges érdeke, hiszen tudomásul kell vennie: a gazdaság gyökeres átalakulásával befolyása végérvényesen és visszafordíthatatlanul megváltozik, és az általa alkalmazható közvetlen ráhatás eszköz rendszere tartalmilag átalakul, tendenciájában szűkül. Ez a szűkülés most az önkormányzat létrehozásában nyerhet elismerést. Az önkormányzati foglalkoztatáspolitika megvalósításával összefüggő cselekvések jellemzője tehát a társadalmasítás, és szeretném ha ngsúlyozni a regionalizálást. Mindez lényeges változást követel az eddigi kormányzati gyakorlaton két irányból is: egyfelől a kormányzat a foglalkoztatással, a munkanélküliség kezelésével összefüggő felelősségi és feladatkörbe a társadalmi szereplők széles körét kapcsolja be, másfelől helyzetbe kell hozni a helyi megoldások kimunkálására képes és az azt akaró szervezeteket, beleértve a települési önkormányzatokat is. A kormányzat, beleértve a Munkaügyi Minisztériumot is, természetesen veszít, abban az értel emben, hogy távolabb kerül a végrehajtástól. Feltehetőleg az önkormányzatnak is szüksége lesz egy koncentrált végrehajtó egységre, mely kidolgozza az önkormányzat által elviekben megfogalmazott belső szabályozásokat, pályázati kiírásokat stb. A Munkaügyi M inisztérium jelenlegi foglalkoztatáspolitikai főosztályának szakértelmére szükség lesz, de a fennhatóságát mindenképpen át kell adnia az önkormányzatnak. Az alap kezelését, működtetését az önkormányzat alárendeltségében végezné az Országos Munkaügyi Közpon t, kialakult szakmai, infrastrukturális bázisával. Itt jegyzem meg: ezért is lenne értelmetlen az OMK, illetve a megyei munkaügyi központok beolvasztása egy egységes államigazgatási hivatali rendszerbe - most nem kifejtve azt a tényt, hogy az Országos Munk aügyi Központot és hálózatát sem állami pénzekből finanszírozzák. Az állam szerepe ebben a rendszerben a jogi alap meghozatalában, a szükséges járulék mértékének előírásában, a járulékok elmaradásának szükség szerinti szankcionálásában, illetve átmeneti fo rráshiány esetén az alap garanciális kiegészítésében van. Az alapszerű kezelés így
