Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Határozathozatal a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptet... - Egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - FILLÓ PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA LAJOS (MSZP):
3307 feltétlenül tá mogatandónak tartom azt, hogy létrejöhessen egyfajta összevonás, és természetesnek tartom azt is, hogy egy önkormányzati jellegű elbírálás, irányítás rendszerében azok jussanak meghatározó szerephez az elosztás tekintetében, akik - vagy gazdálkodó szerveze tek esetében amelyek - befizetik ezeket az összegeket. Rátérve a részletkérdésekre, úgy gondolom, hogy a korábbi alapok tekintetében a feladatok és a finanszírozható terület érdemben nem változott meg oly mértékben, hogy arra most azt kellene mondani, hogy az alapján, mert összevonásra került, akkor most az egész nem alkalmas további működtetésre. Én elsősorban a Szakmunkásképzési Alappal kapcsolatos dolgokat néztem át. Úgy látom, hogy a leírt anyag - a törvényjavaslat - tulajdonképpen zömében a korábbi tör vény szövegét veszi át, és lehetőséget ad arra - amire egyébként a korábbi törvény is lehetőséget adott , hogy a Szakmunkásképzési Alap önállóan is élhessen az új alap keretében, és a jövőben is finanszírozni lehessen innen mindazokat a célokat, amelyek a szakmunkásképzésben lényegesek. Gondolok itt elsősorban az iskoláknak átadott pénzeszközökre, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatok innen való finanszírozására, és természetesen arra is, ha mindezekben a gazdálkodó szervezet nem tudja a saját befiz etési kötelezettségét teljesíteni, akkor természetesen adó jelleggel az év végén az egyenleg mértékének megfelelően be kell fizetni a különbözetet. Tehát ennél a témánál egyértelműen úgy látom, hogy ez végeredményben fenntartja azt a lehetőséget, amelyet a szakképzési hozzájárulás céljául korábban kitűztek. Ugyanakkor viszont egy másik területen is az összevont alap tekintetében feltétlenül fontosnak tartom azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás, amely elsősorban a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásá val van összefüggésben, szintén megmaradt az új törvénytervezetben, és tulajdonképpen megerősíti azt a célt, hogy azok a munkáltatók, akik csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmaznak, azok az ilyen befizetéstől gyakorlatilag mentesülhetnek, vagy annak a rányában, amilyen mértékben ilyen munkavállalókat alkalmaznak, csökkenhet a befizetés aránya. Ez egy nagyon lényeges dolog, mert az elmúlt időben tulajdonképpen pontosan ezek a munkavállalók váltak a legkiszolgáltatottabbakká, hiszen adott esetben egyegy cégnél a termelés hatékonysága érdekében egyszerűen ezektől az emberektől váltak meg, és azzal, hogy most megerősítjük, az a cél, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását meg kell oldani, és erre van egy ilyen lehetőség, ez az én megítélésem szeri nt végeredményben feltétlenül hasznos. Még egy dolgot szeretnék kiemelni, ami a munka törvénykönyvének a módosításával van összefüggésben, ez pedig a rendbírságra vonatkozó fejezet. Úgy gondolom, ez a pont feltétlenül azt a célt szolgálja a törvények módos ításában, hogy lehetőség legyen arra, hogy azokat a munkáltatókat, akik kihasználva az emberek kiszolgáltatott helyzetét bejelentés nélkül foglalkoztatnak embereket, rá lehessen szorítani arra, hogy bejelentve, tisztességes munkakörülményeket biztosítva, é s nem utolsósorban természetesen utánuk adózva is a jövőben a megfelelő keretek között lehessen a munkavállalók "fehér" munkafolyamatok között - tehát nem a feketegazdaságban - történő foglalkoztatását megvalósítani, pontosabban elősegíteni, mert természet esen én is tisztában vagyok vele, hogy egy törvényi passzus nem oldja meg azt a gondot, hogy rengeteg embert foglalkoztatnak ma feketén, kiszolgáltatva mind balesetvédelmi, mind pedig fizetésbeli hátrányoknak ezeket az embereket. (16.40) Összesítve befejez ésül azt szeretném elmondani, hogy örülök annak, miszerint az előttem kialakult kétpercesekből álló vitában a végére csak kialakult egy olyan eredmény - ha ezt annak lehet nevezni , hogy mind a két oldalról a teljes elutasítás, ami egyébként kint a pódium ról elhangzott, itt, a kétpercesek vitája közben mintha egy kicsit csökkent volna. Úgy látom tehát, hogy az ellenzéki oldalról sem a teljes elutasítás hangján, hanem elsősorban már a jobbítás szándékával szóltak hozzá a kétpercesekben. Köszönöm a figyelmet . (Taps.)
