Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 29 (133. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési és hírközlési miniszter: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3269 Emlékeztetek például egy módosító indítványra, amelyet a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége is benyújtott, amely a Miniszterelnöki Hivatal üdülőjének a kiadását csökkentette volna mintegy 230 millió forinttal. Ha ezt a 230 millió forintot - ami üdülő támogatását van hivatott szolgálni - hasonlítjuk össze az Illyés Alapítvány és a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 100 millió forintjával, azt hiszem, itt valami nagyon el van ront va. Befejezésül, tisztelt Ház, két indítványunkról beszélnék. Ez a két indítvány a magánerős lakásépítkezésekre és a sport területére vonatkozik. Kezdem a magánerős lakásépítkezésekkel. Ez az összeg sajnos - az utóbbi nem másfél, hanem három évben , reálé rtékét tekintve kis mértékben, de egyre inkább csökkent. Többször hallottuk azt az állítást, miszerint a magánerős lakásépítkezések támogatásának csökkenése részben azért következik be, mert az emberek ezt egyre kisebb mértékben veszik igénybe. Azt hiszem, tisztelt Ház, hogy nem egészen erről van szó. Emlékezzünk vissza, hogy az elmúlt másfél év során milyen módon változtak meg a lakásépítkezések támogatására szánt kormányzati összegek és a felhasználás céljai, keretei. Emlékezzünk rá, hogy Békesi László pé nzügyminisztersége idején a kormány szinte egyetlenegy valóban komoly döntése a lakásépítkezések területén pont az volt, hogy a szociálpolitikai kedvezményeket megemelve, azokat kibővítve lehetővé tette a gyermekes vagy többgyermekes családok számára, hogy egy lakásépítkezési hullám induljon el az országban. Ennek meg is lett az eredménye, mert '94 őszétől kezdődően a lakásépítkezésekben egy érezhető növekedés történt. Ez a kedvező tendencia sajnos '95 márciusa óta újra megfordulni látszik. Bár magasabb a l akásépítkezések száma, mint a megelőző esztendőben, mégis ez a tendencia csökkenést mutat újra, hiszen a szociálpolitikai kedvezmény olyan szűkítése történt időközben - a márciusi, stabilizációsnak nevezett csomag révén , amely ennek a kedvezménynek a fel használását szűkítette. Azt hiszem, ez az eljárás, ez az elv nem elfogadható. Nemcsak azért nem elfogadható, tisztelt Ház, mert az alkotmányunk féligmeddig utal rá, hogy valóban az emberhez méltó körülményekbe beletartozik az is, hogy mindenki valamilyen lakásban vagy épületben lakjon. nemcsak amiatt fontos ez a cél, tisztelt Ház, mert egy alapvető komfortérzete a társadalomnak az, ha van reális esélye lakáshoz jutni, vagy ha van lehetősége vagy joga valamilyen fedél alatt a fejét lehajtani. (15.50) Utalné k arra a közgazdásztársadalomban folyó vitára, amely közel öttíz éve folyik, és amely arra utal, hogy NyugatEurópában, a fejlett társadalmakban két olyan kitörési pont van a gazdasági növekedést illetően, amelyeket - összehasonlítva egymással a különböz ő fejlődésben lévő országokat - bizonyos mértékben minden ország mutat. Ez a két terület a gépkocsigyártás és a magánerős lakásépítkezések területe. Nem véletlen, tisztelt Ház, hogy ez a két terület az, amelyekre lehet valamilyen kitörési pontokat építeni a gazdaságban. Hiszen a gépkocsigyártás a maga beszállítói hálózatán, kereskedelmén, ellátórendszerén keresztül valóban a gazdaság széles részét tudja mobilizálni. De ugyanez a helyzet a lakásépítkezések kapcsán is, hiszen a lakásépítkezés nem pusztán azt jelenti, hogy X.Y. vagy egy vállalkozó építőanyagot vásárol és azt egy építkezésen felhasználja, hanem az szállítást, ipari fejlesztést, kereskedelmet stb. is jelent. Úgy hiszem, legalább a magánerős lakásépítkezések támogatási reálértékének a megőrzése mi ndenképpen fontos cél lenne. Ezért a Fidesz egy olyan módosító indítványt nyújtott be, amely a magánerős lakásépítkezéseket mintegy 4 milliárd forinttal támogatná. Szeretnénk többel is támogatni, de a mi módosító javaslatunkban ennyire volt mód. Más a hely zet a sporttal, tisztelt Ház. A sport olyan terület, amelyről sokat beszélünk. E Házban is több alkalommal volt már példa különböző frakciókban ülő képviselők részéről arra, hogy a sport ügye mellett kiálljanak, elmondják a véleményüket a sport kapcsán és azt támogatásukról biztosítsák. Úgy hiszem, az az 5 milliárd forintnyi összeg, amely ebben a költségvetésben sportcélokra van elkülönítve, nem teszi lehetővé azt, hogy a sport kapcsán valamilyen kitörési pontról, fenntartásról, perspektíváról beszéljünk, e z az összeg ugyanis nem elég arra, hogy azok az egyesületek,
