Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 29 (133. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési és hírközlési miniszter: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3268 ettől valamilyen költségvetési megtakarítást remélni, akkor olyan módon kellene a rendszeren változtatni, hogy fönn kell tartani az alanyi jogosultságot. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy erre az alkotmánybírósági döntés is részben utal. Másrészt pedig az alanyi jogosultságot valóban össze kell kötni valamilyen módon a jövedelmek nagyságával. Hiszen ne csukjuk be a szemünket, tisztelt Ház, valóban, a családi pótlék ilyen összege különböző m értékben segíti azokat, akik alacsonyabb, és más módon azokat, akik magasabb jövedelmi kategóriába esnek. (15.40) Ezért a Fidesz egy olyan javaslatot tett, amelyről Kövér László képviselőtársam majd bővebben fog beszélni, hogy az alanyi jogosultságot tarts a fönn a kormány a családi pótlék rendszerében, de a családi pótlékot válassza szét egy alapösszegre és egy kiegészítő összegre. Az alapösszeg lenne az az összeg, amelyet minden családnak, ahol gyermeket nevelnek, meg kell kapnia, és a kiegészítő összeg le nne az a másik része ennek a családi pótléknak, amelyet az egy főre eső jövedelem nagyságával fordítottan arányosan, kisebb mértékben kapnának meg a családok. Ezzel szerintünk megmaradna a káposzta is, és a kecske is jóllakna: egy olyan rendszer felé lehet ne elmozdítani a mostani családi pótlék rendszerét, amely valóban figyelembe veszi a családok közötti jövedelemkülönbségeket. Ez a rendszer egyébként nem ismeretlen Európában. Olaszországban egy tizenegy sávos jövedelmi kategóriában lévő családipótlékrend szer van, és valóban másmás módon támogatják azokat, akik különböző jövedelmi kategóriákba esnek bele. Örülünk annak is, hogy a kormány elfogadta az államkötvények és a kincstárjegyek reklám- és nyomdaköltségének csökkentését. Úgy ítéltük meg, hogy ez a k öltség, amelyet a kormány '96ra megjelölt, rendkívüli módon felültervezett: hogy ezekre a költségekre a kormány '96ban 1,8 milliárdot fordítson, az véleményünk szerint túlzás. Túlzás akkor, amikor más területeken 10 és 100 millió forintos kiadásokat csök kent a kormány a megtakarítások érdekében. Úgy vélem, hogy a reklámpiac támogatását nem ebből a pénzből kell megoldani, és örvendetes, hogy a kormány a módosító csomagjában ezt csökkentette. Van két olyan módosító indítványunk is, amelyet a kormány először nem támogatott, aztán támogatott, majd meggondolta magát és megint nem támogatta. Ez a két módosító indítványunk az Illyés Alapítvány 60 millió forintos támogatása és a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány mintegy 50 millió forinttal való tá mogatása. Németh Zsolt képviselőtársunk nyújtotta be ezt az indítványát, és a kormány sajnos a bizottsági üléseken nem támogatta ezt a javaslatot. Bár az összeg szerény és nincs arányban azzal, amit ez a cél megérdemelne támogatásként, úgy ítéltük meg, hog y nem kifejezetten célszerű, nem egészen érthető a kormány magatartása ebből a szempontból. Ezért örömmel fogadtuk azt, amikor két MSZPs képviselőtársunk, beadva a kormány csomagját, támogatta ezt a két indítványunkat. Igaz, hogy a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítványt nem 50 millióval, csak 30 millió plusszal támogatta, de végül is azt hiszem, nem az összeg nagysága a fontos, hanem a szándék, a jó szándék, hiszen mind a két alapítvány olyan embereket segít, akik nem önszántukból kerültek hat árainkon túlra, akiknek a gyógykezelése vagy ellátása bizony sok esetben nem megoldott határainkon kívül. Ezek után meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a bizottsági ülések második szakaszában a kormány előterjesztője a korábbi álláspontját visszavonta, és eze ket a szerény célokat nem támogatta. Indoklásul azt kaptuk, hogy ez a két összeg, a közel 100 millió forint már nem fér bele abba a 30 milliárdos módosító csomagba, amit a kormány benyújtott. Nos, tisztelt Ház, úgy vélem, ha már ez a szerény összeg nem fér bele ebbe a csomagba, ha már valóban ez a 100 millió forint hiányzik a költségvetés több mint 2000 milliárdos kiadási összegéből, akkor célszerű lenne nem ezt a két területet sújtani - azaz nem ezt az egy területet sújtani, hiszen itt valóban határainkon túli honfitársainkról van szó , hanem ezt a 100 millió forintot teríteni kellett volna különböző kiadási tételek között, és kisebb összegű csökkentést valóban ez a két terület is el tudott volna viselni. Úgy érzem, ez nincs arányban azokkal a számokkal, a melyeket a módosító indítványok vitája során tárgyaltunk.