Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
33 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlé s! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót: először Körösfői Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi Majd Tóth István, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Körösfői László képviselő urat illeti a szó. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Annak bizonyítására, hogy milyen fontos törvény módosításáról tárgyalunk, szeretném felhívni a figyelmet néhány számszerű adatra. Arra, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben 400 ezer tanuló ve sz részt - ami a középiskolai tanulók 75 százaléka , és ezen kívül több mint százezer felnőtt részesül szakképzésben, szakmai átképzésben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az aktív népesség háromnegyedét kitevő fizikai foglalkozású keresők fele szakképzetlen, valamint azt, hogy a szakképzetlenek alkotják a munkanélküliek döntő hányadát, akkor egyértelművé válik a törvénymódosítás fontossága. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban a kormányt többször érte az a vád az ellenzék részéről, hogy az eredeti kormá nyprogramján módosít, eltér attól. Nos, a gazdasági szükségszerűségből adódóan valóban volt erre példa. Azért hangsúlyozom ezt, azért tértem ki erre, mert a jelen törvénymódosítás egyértelműen a kormányprogram alapján történt. Jelenleg olyan törvényt tárgy alunk, amely tetten érhető a kormányprogram számtalan helyén. Néhány bizonyíték erre az állításra, egykét idézet: "A kormány a gazdasági szervezetek keretén belül folyó szakmai gyakorlati képzés felügyeletét hosszú távon a szociális partnerekre, a munkált atók és a munkavállalók szervezeteire bízza, de az ezen szervezetek kiépülését megelőző átmeneti időszakban indokolt az iskolák ilyen irányú ellenőrzési jogának a biztosítása." Egy másik idézet: "A kormány a 18 év alatti tanulók szerződésének megkötéséhez és felbontásához a szülők írásbeli hozzájárulását is elő fogja írni." És egy harmadik: "A kormány a szakképzési törvény részleges módosítása során szabályozni kívánja a gyakorlati képzés iskolai felügyeletét és módosítani a tanulószerződésre vonatkozó rend elkezéseket." Tisztelt Képviselőtársak! Nézzük meg ezek után, hogy a törvénymódosítás valóban a kormányprogramnak megfelelően történte, és indokolte ez a beterjesztett törvénymódosítás! Az 1993ban elfogadott szakképzési törvény jelentős feladatokat rótt az akkor még megalakulás előtt álló gazdasági kamarákra. A gazdasági kamarák azóta megalakultak, s az eddigi tapasztalatok alapján indokolt a szakképzéssel kapcsolatos feladataik pontosítása, illetve annak bővítése. Így indokolt a törvénymódosításnak az a törekvése, hogy a létrejött gazdasági kamarák között egyértelművé váljék a munkamegosztás. Eszerint mindig az illetékes területi gazdasági kamara jogosult a gyakorlati képzés felügyeletére, ami alatt azt a területi gazdasági kamarát kell érteni, amelyikne k tagja a gazdálkodó szervezet. A törvénymódosítás éppen a gyakorlatban felmerült félreértések tisztázása végett egyértelművé kívánja tenni azt is, hogy az iskolán kívüli gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés megszervezésére csak kétféle módon ke rület sor: tanulószerződés útján vagy az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás útján. Jelenleg a hatályos törvény a gazdálkodó szervezettel való megállapodás kötelezettségét csak arra az esetre írja elő, ha az iskola a gyakorlati képzés fel tételeivel csak részben rendelkezik. A valóság ugyanakkor az, hogy a szakképző iskolák nem kis hányada alig vagy egyáltalán nem rendelkezik tanműhellyel, így a gyakorlati képzés ilyen esetekben teljes egészében csak a gazdálkodó szervezetnél folyik. Arról viszont a törvény nem rendelkezik egyértelműen, hogy a megállapodást ilyen esetekben is meg kell kötni. Ezt kívánja pótolni most a módosítás. Ennek pontosítására megítélésem szerint azért is feltétlenül szükség van, mert együttműködési megállapodás hiányáb an a gyakorlati képzés felügyeletének az ellátására senki sem lenne jogosult.
