Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - “Miért nem tett eleget törvényes kötelességének a privatizáció ellenőrzésére létrehozott kormánybizottság?” címmel - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
319 képviselőtársaimat, hogy az interpelláció ra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező Kuncze Gábor belügyminiszter úr fog válaszolni. Homoki képviselőtársamat illeti a szó. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Há z! A privatizáció kormányzati vizsgálatáról dr. Csiha Judit, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára sajtótájékoztatón a következőket mondta: "A kormánybizottság 200ból 43 ügyet vizsgált meg. A korábbi törvények nem rendelkeztek az egyéni felel ősségről, az ÁVÜ és az ÁV Rt. igazgatóságai kollektív döntéseket hoztak, ezeket jegyzőkönyvben nem rögzítették, még a leadott voksok mibenlétére sem lehet következtetni. (15.50) Az iratrendezés nem volt szabályozva, kulcsfontosságú dokumentumok hiányoznak, egyes esetekben nem, más esetekben több vagyonértékelés is történt. A tanácsadó cégek függetlenítették magukat, önálló döntéseket hoztak, ritkán ellenőrizték őket. A bizottság felkérésére az ügyészség három ügyben - az Autóker, a Gerbeaudház és a DunaPh arma - elrendelte, míg a Caola esetében megtagadta a nyomozást. Kijelentette: "olyan ügyletet, ahol kimutatható a korrupció, a bizottság nem talált. Tanulságos azonban, hogy a privatizáció tisztán nem művelhető. A bizottság személyi felelősséget egyetlen ü gyben sem állapított meg." A tények megdöbbentőek mind az irányító ÁVÜ és ÁV Rt., mind pedig a kormánybizottság tevékenysége tekintetében. Az ÁVÜ és ÁV Rt. felelős vezetői azzal, hogy 1993/94ben a döntésekről jegyzőkönyvek, dokumentumok nem készültek, vag y azokat szándékosan eltüntették, megsértették a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, valamint a Btk. előírásait. Azzal, hogy az iratkezeléshez nem készítettek szabályzatot, lehetővé tették, elősegítették a visszaéléseket. A kormánybizottság, mivel az elkövetőkkel szemben nem tett a felelősségre vonásra intézkedéseket, feljelentési kötelességét elmulasztotta. Ezzel több száz milliós ügyekben törvénysértéseket legalizáltak. Ezért nem történhetett meg a Btk. 288., 289. és 319. §aiban foglalt bűncsele kmények gyanújának tisztázása. Hogy nem vizsgálta a vagyon tényleges és értékesítés szerinti értékét, súlyos kötelességmulasztást követett el, és bizonyította, hogy nem volt szándékában feltárni, leleplezni a törvénysértéseket, s a magyar népet ért sokmill iárdos károk okozóit. Elfogadhatatlan, hogy a belügyminiszter, a legfőbb ügyész s a többi kormánytényező semmit sem tett a felelősökkel szemben, annak ellenére, hogy a közvélemény is tudott az esetekről. Kérdezem miniszter úrtól: 1. Kíváne intézkedni, hog y az ügyészség indítson vizsgálatot minden privatizált vállalatnál azon vezetők ellen, ahol a dokumentumokat nem tudták bemutatni, figyelemmel a Btk. 289. §ában, valamint a számviteli törvény 8384. és 85. §ában foglaltakra. 2. Milyen intézkedést kíván k ezdeményezni az ÁVÜ és az ÁV Rt. volt vezetőinek felelősségre vonására, akik lehetővé tették mindazokat a jogsértéseket, amelyeket a kormánybizottság megállapított. Várom miniszter úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban így van, a bizottság több mint száz ügyet nézett meg, és ezek közül 43 ügy részletes vizsgálatát végezte el. Ezekből egyrészt olyan tanulságokat vont le, amelyek a jövőben hasznosíthatóak.
