Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - “Miért nem tett eleget törvényes kötelességének a privatizáció ellenőrzésére létrehozott kormánybizottság?” címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
320 Ezek közül néhányat felsorolnék. Szigorú iratkezelési rend megteremtése, mert ilyen korábban sem az ÁVÜnél, sem az ÁV Rt.nél nem volt. A belső szabályzatokat a tulajdonos nak kell jóváhagynia. Korábban ez az ügyvezető joga volt. Ennek volt köszönhető, hogy túl sűrűn, ellentmondásokat teremtve és aktuális érdemek, érdekek szerint változtatgatták. A döntéshozók felelősségét személyre szólóan kell most már szabályozni. Korábba n jogilag értelmezhetetlen testületi felelősség érvényesült. A vagyon értékesítése egy évnél nem régebbi értékelés alapján végezhető csak. Korábban könyv szerinti értéken értékesítettek, vagy ezt vizsgálták, függetlenül attól, hogy a könyv szerinti érték m egállapítása egyáltalán mikor történt. A szerződésekben a hazai jogot kell kikötni. Korábban a magyar fél számára előnytelenül a külföldi állam jogát tekintette esetenként irányadónak az értékesítést végző. A pályázók esélyegyenlőségét a pályáztatási elbír álás során jogszabályok alapján kell biztosítani. Korábban előfordult, hogy bizonyos pályázók nem kaptak tájékoztatót, értesítést. A bizottság vizsgálatai alapján, azon túlmenően, hogy az általam imént felsoroltakat beépítettük a privatizációt szabályozó t örvénybe, az ÁPV Rt. működési szabályzatába, amit a kormány hagy jóvá, illetve belső szabályzataiba, többféle eljárást is kezdeményezett. Hat ügyben kérte a legfőbb ügyész helyettesének állásfoglalását. A Legfőbb Ügyészség az iratokat feljelentésnek tekint ette, ezek zömében jelenleg is folyik a nyomozás. Különböző polgári jogi eljárásokat, APEHvizsgálatokat kezdeményezett, és munkajogi felelősségre vonásokra is sor került. Az eljárások még most is folyamatban vannak. Befejezett tény azonban például az Autó ker esete, amelynek során a vállalat részvényei újra magyar tulajdonba kerültek, a büntetőeljárás pedig azóta is folyamatban van. Ami a két konkrét kérdést illeti, az egyik az iratkezelési szabályok hiányával kapcsolatos problémák felvetése, aminek az a kö vetkezménye, hogy bizonyos esetekben nem követhető nyomon a döntéshozatal folyamata, így noha felmerülnek gyanúra okot adó körülmények a folyamat elbírálása során, való igaz az a megállapítás, hogy ezek nem bizonyító erejűek, ilyen értelemben tehát nem ért ékelhetőek. Az iratkezelési szabályzat hiánya azonban nem azonos a számviteli fegyelem megsértésével, amit a képviselő úr kifogásol, hiszen mind a Btk.ra, mind a számviteli törvényre való hivatkozás ebben a körben mozog, hiszen, ha a számviteli fegyelem m egsértése bűncselekmény elkövetése lett volna bizonyítható, akkor természetesen a megfelelő eljárásokat elvégeztük volna. Ami a második kérdést, a személyi felelősségre vonást illeti, minden esetben történt személyi felelősségre vonás vagy munkajogi felelő sségre vonás abban az esetben, ha ez bizonyítható volt. Ezek az eljárások jelenleg is folyamatban vannak. Természetesen ha ennek során valamelyik régi vezető volt érintett, akkor őellene folyik ez az eljárás, ezek nyilvánosságra hozatalától azonban továbbr a is eltekintünk, éppen az illetők személyiségi jogának védelme érdekében. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselőtá rsamat, hogy elfogadjae a választ. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Miniszter úr, kétszáz ügyből hat ügyben indult eljárás. Ez számunkra elfogadhatatlan. Válaszát hallgatva az a gyanúm: a kormány figyelmen kívül hagyva, hogy azt ígérte a népnek, hogy a privatizá ciós folyamatokat, visszaéléseket és minden korrupciós tevékenységet kivizsgál, és az elkövetőket felelősségre vonja, valójában nem kíván ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Csiha Judit kijelentése után, miszerint privatizáció tisztán nem művelhető, megdöbb entünk. Ha ugyanis egy jogállamban egy kormánytényező ilyen kijelentést tesz, az egyrészt azt jelenti, hogy a hatalom nem
