Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők Magyarországon történő átvonulásáról és átmeneti állomásozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a békepartnerség más rész... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDF):
3130 Másrészről azért említettem ezt a példát, mert nyilvánvaló, hogy vannak ma Magyarországon olyanok, akik egyből fölszisszennek majd, ha a parlament elfogadja ezt a dokumentumot, és azt fogják hangoztatni, h ogy "mibe kerül ez nekünk". Ezért kell nekünk erről beszélni, ezért kell világossá tenni, hogy ez nekünk nemcsak hogy nem hátrányos gazdaságilag, hanem előnyös is. Ezzel egyébként nem akarom azt sugallni, hogy a magyar haderő átalakításához ne lenne szüksé g pénzre. Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésünk, hogy Magyarországnak minden szempontból előnyös, hogy részt vegyünk ebben a folyamatban. Meggyőződésem ugyanakkor az is, hogy részvételünknek nem kell passzívnak lenni. A részvételünk lehet akt ív. A helyzet ugyanis megváltozott. Én értem képviselőtársaimat, és értem azokat, akik mindig óvatosságra intenek egy olyan konfliktus kezelésében, amely közvetlenül érint bennünket azért, mert egyrészt a határaink mentén zajlik, tehát földrajzilag közel v an hozzánk, másrészt pedig a határaink mentén magyar kisebbségek élnek. Azonban világosan látnunk kell, hogy a helyzet megváltozott a daytoni megállapodás óta. A magyar külpolitika az elmúlt három évben nagyon helyesen nagyon óvatosan reagált a konfliktusr a. Nagyon helyes volt ez, hiszen veszélyes volt a helyzet. Ma azonban annyiban változott meg a helyzet, hogy a Balkántérségben azok az országok, amelyeket érint ez a kérdés - KisJugoszlávia, Bosznia és Horvátország , egyetértenek abban, hogy a kérdést b ékés úton, abban a formában, amit önök is ismernek, és amihez mi csatlakozni szeretnénk, rendezni kell. Ezért azt gondolom, hogy más a helyzet, és nem szabad ugyanazokra az érvekre hivatkozni, mint néhány évvel ezelőtt, és ezért az a véleményem, hogy Magya rországnak aktívan kell részt vennie ebben a békefolyamatban, és a NATOkéréseknek lehetőség szerint eleget kell tennie. Végezetül: itt van egy talán soha vissza nem térő alkalom - ezt természetesen idézőjelben mondom, mert azt gondolom, van más hasonló al kalom is , amikor meg tudjuk mutatni, hogy ebben a parlamentben van legalább egy olyan kérdés, amiben mindannyian egyetértünk. Ez a kérdés pedig Magyarország biztonsága. Ez az a kérdés, amellyel mindannyian egyetértünk, amellyel mindannyiunknak egyet kell érteni. Az előbb utaltam arra, hogy parlamenten kívüli erő, a Munkáspárt felelőtlen kampánnyal, felelőtlen uszítással támad mindannyiunk politikájára, Magyarország NATOcsatlakozásának a politikájára. Egy olyan pártról van szó, képviselőtársaim, amely neg yven éven keresztül a Varsói Szerződés fenntartásában volt érdekelt. Természetesen azért volt érdekelt a Varsói Szerződés fenntartásában, mert ez volt a garanciája az ő hatalmon maradásuknak. Nem kell csodálkoznunk, hogy ez a párt, ezek a politikusok nem t ámogatják Magyarország NATOcsatlakozását. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ebben a parlamentben más politikusok ülnek, hogy felelős politikai erők vesznek részt a magyar törvényhozásban, amelyek felismerték azt, hogy Magyarország biztonságát jelen körülmény ek között a leghatékonyabban a NATO garantálhatja. Éppen ezért minden olyan lépés, amely közelebb visz bennünket a NATOhoz, csak előnyünkre szolgálhat, csak Magyarország érdekét jelentheti. Ezért arra kérem képviselőtársaimat - minden képviselőtársamat , hogy lehetőleg mindkét javaslatra igennel szavazzon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Jeszenszky Géza úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője; szólásra készül Gyuricza Béla úr, a Fides zMagyar Polgári Párt részéről. Megadom a szót Jeszenszky Géza úrnak. DR. JESZENSZKY GÉZA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Ház! Talán sokan azt gondolják, hogy már megint hosszan beszélünk olyan kérdésről, amiről nem szükség es beszélni, hiszen ezt a kérdést a parlamentben képviselt pártok látható módon örvendetesen támogatják.
