Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők Magyarországon történő átvonulásáról és átmeneti állomásozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a békepartnerség más rész... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF):
3123 Önök előtt ismert, hogy december 8án Párizsban a résztvevő felek aláírják a békeszerződést, amelynek nyomán a NATOerők részt fognak venni a bé kefenntartásban. Elég ránézni a térképre, hogy megállapítsuk: a NATO akkor tud eleget tenni ennek a feladatának, hogyha Magyarország ebben a nemzetközi közösség segítségére siet. Úgy ítéljük meg tehát, hogy az a megfontolás, aminek alapján a parlament anna k idején úgy döntött, hogy idegen katonát csak az összes képviselő kétharmadának határozatával lehet Magyarország területére engedni, adott esetben lehetővé teszi, hogy a parlament nyugodt erővel szavazza meg ezt a javaslatot, hiszen ennek a missziónak a c élja nem a háború, hanem ellenkezőleg: a béke megteremtése Boszniában. Ami a másik javaslatot illeti, nyilvánvaló, hogy a parlamentben helyet foglaló pártok egyetértenek abban, hogy az ország külpolitikájának egyik prioritása a NATOtagság megszerzése, tám ogatták azt, hogy Magyarország aláírja a békepartnerségprogramot. Ez az indítvány ennek a programnak a végrehajtásaként fogható fel, hiszen azt a jogi rendelkezéshalmazt, amelyet a NATO saját katonáinak jogállására alkalmaz, ezt követően Magyarországon is alkalmazni kell. Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottság nevében azt szeretném kérni az Országgyűléstől, hogy hatalmas többséggel szavazzuk meg mind a két indítványt, ezzel demonstráljuk azt, hogy akkor, hogyha szükség van rá, a legfontosabb külpolitik ai kérdésekben még fennáll a konszenzus. Tisztában vagyok azzal, hogy a konszenzus demonstrálása önmagában nem lehet ok, ez csupán következmény lehet, de úgy ítélem meg, hogy ha ezekben a kérdésekben a parlamenti pártok és talán minden parlamenti képviselő között az egyetértés megvan, akkor érdemes ezt a magyar lakosság és a közvélemény számára is demonstrálnunk. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Most az írásban előzetesen jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Lehetőségük van arra, hogy a szónoki emelvényen mondják el beszédüket. Először Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kap szót; szólásra készül Mészáros Gyula úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Szabad György úrna k. DR. SZABAD GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék arról szólni, hogy messzemenően egyetértek az előterjesztőnek, illetve a bizottságok részéről nyilatkozóknak két perdöntő megállapításával. Az egyik, hogy örvende tes és általunk elősegítendő a boszniai béke megteremtése. A másik, hogy ebben a megteremtési támogatásban feltétlenül indokolt, hogy együttműködjünk a NATOval, az Északatlanti Szövetségben résztvevőkkel és az ő törekvéseiket az adott esetben is támogató békepartnerségi körrel. Ez mégsem teszi feleslegessé, hogy most szóljak. Nemcsak ismételni szeretnék, hanem egy kiegészítést javasolok az elfogadásba beilleszteni. Ez a kiegészítés, ez a kiegészítő javaslat a felszólalásom célja. Legyen szabad felhívni a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés nem egyszerűen deklarál, hanem felhatalmaz. Felhatalmazza a jelenlegi kormányt és értelemszerűen a döntés hatálya idején keletkező további megegyezéseket majd előterjesztő kormányokat bizonyos eljárásra. Felhatalmazza a kormányt - a határozati javaslatból idézek, most kihagyva a felesleges részeket , hogy az állomásoztatást, az átvonulást stb. engedélyezzék és az egyes, IFORban résztvevő államok kormányaival az átvonulás, illetve az átmeneti állomásoztatás részletes fe ltételeiről és ezek pénzügyi vonatkozásairól megállapodjon. Az indoklás is, ami ide kapcsolódik, világossá teszi, hogy nem egyszerűen egy mostani deklarációról van szó, hanem egy felhatalmazásról további megállapodások megkötésére. Az indoklás vonatkozó ré sze így hangzik: "Az IFOR jogi státusát az Északatlanti Szerződés részes államai és a békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás..." - ez a honvédelmi miniszter úr által említett londoni egyezmény és ami ebből
