Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TOKÁR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
32 szerencsés lett volna, hogyha az Országgyűlés időben összehangoltan tárgyalta volna ezt a törvénymódosítást a közoktatásról szóló törvénymódosítás n agy terjedelmű szabályozásával, ami csak várhatóan valamikor novemberben kerül a parlament elé. Indokolja ezt az a tény, hogy ez a közoktatási törvénymódosítás is számtalan kérdésben szabályozza, érinti a szakképzést. Ellenzéki véleményként elhangzott még a bizottság ülésén az is, hogy az Országos Képzési Tanács szerepének a módosítása problémát jelenthet. Végezetül: a bizottság a törvényjavaslatot 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszö nöm a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.) (17.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tokár Istvánnak, a gazdasági bizottság előadójának. TOKÁR ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A ga zdasági bizottság végül is örömmel vette, hogy ha pótlólag is, de véleményt mondhatott erről a számára igen fontos törvénytervezetről vagy javaslatról. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta a gaz dasági bizottság és azt ellenvélemény és tartózkodás nélkül tárgyalásra alkalmasnak találta. Az elhangzottakkal párhuzamosan sok olyan észrevétel és megállapítás hangzott el a bizottsági ülésen, amelyet most nem akarok ismételni. Örömmel vette a bizottság a gazdasági kamarák bekapcsolását a szakképzésbe, a gyakorlati képzés ellenőrzésébe, és természetesnek vette, hogy az alatt az átmeneti időszak alatt, amíg a kamarák erre a feladatra felkészülnek, a szakképző iskoláknak is legyen lehetőségük a gyakorlati k épzőhely kiválasztására. Ezt megértéssel vette és helyesnek ítélte. Két olyan dologról, észrevételről kívánok szólni, amely a gazdasági bizottsági ülésen elhangzott az itt említetteken túl: A bizottsági ülésen a törvénytervezet vitájánál a leírtakon túl el hangzott, hogy célszerű lenne, hogy a kamarák a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján a bizottsági tagságon túl a bizottság elnöki tisztére is tehessenek javaslatot és azt kijelölhessék. Természetesen a párhuzamosság elkerülése végett ebben az esetben lemondanának bizottsági tagságukról. Ugyancsak javaslatként fogalmazódott meg, hogy a mestervizsga követelményeinek meghatározása maradjon kizárólag kamarai hatáskör, természetesen a szakképzésért felelős miniszter egyetértési jogán ak meghagyása mellett. A szakmai feltétel miniszteri rendeletben való meghatározása ellentmond a mesterképzés gyakorlatának. A törvénytervezet 6. § (2) bekezdése a szakképzés területi érdekegyeztetés fórumaként a fővárosi, illetve a megyei munkaügyi tanács ot határozza meg. Az Érdekegyeztető Tanácsnak a szakképzés tekintetében nem területi szerve a megyei munkaügyi tanács. A munkaügyi tanácsok feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi IV. törvény 12. és 13. §a szerint a munkaügyi tanács nem rendelkezik hatás körrel a szakképzés tekintetében. Abban az esetben, ha a beterjesztés szerint valósul meg a törvénymódosítás, a kamarák sérelmére történik a hatáskör bővítése, hiszen a kamarák nem tagjai a munkaügyi tanácsoknak, emiatt kimaradnak a terület szakképzési érd ekegyeztetési mechanizmusából. Ezekkel az észrevételekkel ajánlja a gazdasági bizottság tárgyalásra a most benyújtott T/1094. szám alatti törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
