Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP
3060 E teljes körű kuratórium kezébe kell adni a javaslat értelmében a műsorfelügyeleti jogo kat. Természetesen a műsorfelügyelet ebből a szempontból mindig csak utólagos kontrollt jelenthet, utólagos jelzések adását jelentheti és e kontroll jegyében kell garantálnia a teljes kuratóriumnak a törvényben megfogalmazott előírások betartását is. Úgy h iszem, a törvényjavaslat jó választ ad az első alapfeladat megvalósítása szempontjából. A törvény második feladata az volt, hogy világosan fogalmazza meg a műsorszolgáltatásra vonatkozó előírások rendszerét, világosan határozza meg a közszolgálati médiumok feladatait. Az általános előírások sorában érdemes három ilyen feladatot, ilyen garanciát kiemelni. A törvény általános műsorszolgáltatási előírásként rögzíti a pártatlan, kiegyensúlyozott, pártpolitikai befolyástól mentes információszolgáltatási köteleze ttséget. A másik alapvető előírás minden műsorszolgáltató számára, hogy védenie kell a kisebbségeket, a vallási, hitbéli meggyőződést és védenie kell a felnövekvő generációt azoktól a káros hatásoktól, amelyeket sajnos a világban mindenütt megfigyelhetünk az elektronikus médiák rendszerében. Végül harmadik előírásként az általános kötelmek közül érdemes kiemelni azt, hogy a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy kellően kihasznált legyen a Magyarországon rendelkezésre álló gyártókapacitás, igyekszik gondos kodni arról, hogy a médiák világa támogassa a magyar filmgyártást és a magyar filmművészet egész rendszerét. Érdemes kiemelni azokat a feladatokat, amelyeket a közszolgálati intézmények számára előírt a törvényjavaslat. Világosan meg kell határoznunk, mely ek a közszolgálati feladatok, hiszen a közszolgálati intézmények valamennyiünk pénzéből is gazdálkodnak, hiszen a reklámbevételeken, az előfizetői díjakon túl költségvetési támogatásban is részesülnek majd. Mit kell ellenértékként szolgáltatniuk ezeknek az intézményeknek, melyek tehát a közszolgálati feladatok? Ezek sorában érdemes kiemelni az egyetemes és magyar kulturális értékek bemutatását és gyarapítását. Másodikként érdemes kiemelni a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű, illetve a nemzeti és etn ikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorok készítését. Érdemes harmadikként kiemelni az egyházi és vallási élettel kapcsolatos események bemutatását; negyedikként az ifjúsági és gyermekműsorok közvetítését; ötödikként a tudományos ismeretterjeszt ést, az oktató műsorok készítését; hatodikként az egészségi állapot javítását célzó életmódot, a környezetvédelmet, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztését; és végül, de nem utolsóként az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, tá rsadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorokat. Olyan közszolgálati feladatok ezek, amelyeket nyugodt lelkiismerettel vállalhat a parlament, vállalhatja azt, hogy ezeket előírásként kötelezővé t eszi a közszolgálati intézmények számára. És végül a törvény harmadik alapvető feladata az volt, hogy a jelenlegi monopolhelyzet lebontásával nyissa meg a médiapiacot, a közszolgálati rádiók és televíziók működése mellett tegye lehetővé a magán- és kereske delmi rádiózást, illetve televíziózást is Magyarországon. (11.30) Itt is súlyos és komoly dilemmák vetődtek fel az eddigi politikai és szakmai viták során. Hiszen nagyon nehéz jó egyensúlyt találni a közszolgálati és a magánmédiák világában akkor, amikor k orlátozott az a frekvenciakészlet, amely rendelkezésre bocsátható ebben az országban. Hosszú viták
