Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
3040 A jelenlegi törvénymódosítások csak azokat a legfontosabb - elsősorban technikai jellegű - szabályokat tartalmazzák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Alap 1996. január 1jétől megkezdje a működését. A foglalkozt atási törvény szabályozási területe ezzel a javaslattal jelentősen bővült. E törvény tartalmazza a Munkaerőpiaci Alap működésének alapvető szabályait, forrásait, a teljesíthető kifizetések körét, az Alappal rendelkezni jogosult miniszter, továbbá az érdeke gyeztető szervek jogosítványait. A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai ugyanazok, mint a jelenleg működő öt alapé. Változatlan a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás mértéke. Módosulnak kisebb mértékben a munkavállalói járulékfiz etés szabályai. Amennyiben ugyanis a munkavállaló egyidejűleg több munkaviszonnyal rendelkezik, valamennyi után kell járulékot fizetnie, de természetesen arra is jogosultságot nyer, hogy munkanélküliség esetén valamennyi munkaviszonya után járadékot élvezz en, tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyve módosításával megszűnt a foglalkoztatási törvény által is használt főfoglalkozású munkaviszony fogalma. A jelenlegi alapok a Munkaerőpiaci Alap alaprészei lesznek. Ezekből - néhány kivétellel, amelyekre még visszatérek - ugyanazok a támogatások, ellátások finanszírozhatók, mint ezidáig. Külön alaprész szolgál a munkanélküliek jövedelempótló támogatása 50 százalékának a fedezetére. Ezzel jelezni kívánjuk, hogy a jövedelempótló támogatás a munkanélküli és szoci ális ellátás határterülete pillanatnyilag, s egyben azt is, hogy 1997től át kívánunk térni egy háromelemű ellátási rendszerre, amelynek biztosítási és szolidaritási része a munkanélküli ellátáshoz tartozik, segélyezési része pedig - amelyik nem azonos a j elenlegi jövedelempótló támogatással - a szociális ellátó- és intézményrendszerhez kapcsolódna. Ugyancsak külön alaprész szolgál a működési költségek finanszírozására. Ez az alapkezeléssel kapcsolatos kiadásokra, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei mun kaügyi központok működésére, fejlesztési beruházásaira nyújt fedezetet. A Munkaerőpiaci Alap létrehozásával az is lehetővé válik, hogy az egyes, az ellátást, foglalkoztatást szolgáló eszközök egymással felcserélhetők, kombinálhatók legyenek, úgy, hogy az n e sértse a munkanélküliek, a gazdálkodás biztonságát. Csak az első tapasztalatok után ítélhető meg azonban biztonsággal, hogy lehetségese, szükségese a szakképzési és rehabilitációs alaprészt is átjárhatóvá tenni. Ezért a törvénymódosítás erre most nem a d lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Munkaerőpiaci Alap létrehozása megköveteli a kapcsolódó egyeztetési, döntési mechanizmusok átalakítását is. A társadalmi partnerekkel való egyeztetésekben természetesen az erre vonatkozó javaslatain k váltották ki a legtöbb vitát. A szociális partnerek álláspontja az volt, hogy az alapot tripartit, önkormányzati jellegű testület irányítsa, amely a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók szervezeteinek delegált tagjaiból áll. Szeretném megjegyezni, h ogy az ,,önkormányzati jelleg,, megfogalmazást kizárólag azért használjuk, hogy a helyi önkormányzatoktól ennek az alapnak az irányítását meg tudjuk különböztetni. A javaslatot a kormány elfogadta, de az áttérés egy új irányítási rendszerre hosszabb előkés zületet igényel. Figyelembe kell venni a Munkaerőpiaci Alap működésének és működtetésének kezdeti tapasztalatait, új szabályokat kell kialakítani, és azokat össze kell hangolni más szabályokkal. Az egyetértést fejezi ki az az országgyűlési határozat, amely et jelen módosítási javaslatunkhoz mellékelünk, és ennek megfelelően tettünk most javaslatot egy átmeneti mechanizmusra is. Ebben az átmeneti megoldásban az Érdekegyeztető Tanács, illetve felhatalmazott bizottsága egyeztet az állami foglalkoztatáspolitikai célokról, eszközökről, a költségvetési következményekről, feltételekről és egy külön, a befizetők képviselőiből álló testület, az Országos Munkaerőpiaci Tanács irányítja, ellenőrzi a munkaerőpiaci célokból adódó operatív, gazdálkodási feladatokat, a szerv ezet működését.
