Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROZGONYI JÓZSEF, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója:
31 Ugyancsak fontos körülménynek ítélte a bizottságunk azt, hogy a vizsgáztatásnak és a vizsgáknak a feltételeit megpróbálja a törvény egységesíteni. Ugyanis az tapasztalható a gyakorlatban, hogy e tekintetben ismét csak óriási különbségek alakultak ki az országban, az érettségi vizsgadíjak például és a szakképző vizsgadíjak, a szakmunkás viz sgadíjak és egyebek tekintetében. Tisztelt Ház! A többi módosítás azokat a gyakorlati problémákat igyekszik kiiktatni, amelyek a szakképzési törvény eddigi működése során tapasztalhatóak voltak. E tekintetben szeretné m kiemelni, hogy a törvényjavaslat az első szakok megszerzésének ingyenességét itt is nyomatékosítja. Hadd mondjam meg, hogy vannak kétségeim ennek a szankcionálását illetően, hiszen azt hiszem, mindenkinek vannak arra nézvést tapasztalatai, hogy bizony a gyakorlóhely megszerzése ma nem ritkán komoly pénzösszegek lefizetésével lehetséges. Én teljes mértékben egyetértek az államtitkár úrnak azzal a gondolatával, hogy ezt csak valamiféle pozitív ösztönzés, adó- és egyéb kedvezmények révén lehetne mérsékelni, teljesen megszüntetni nem lehet, de mérsékelni, és ezzel a tanulók esélyegyenlőségét közelíteni legalábbis lehet. A bizottsági vitában végezetül tisztázódott az a helyes törekvés, amire már utaltam, hogy a szakmai vizsgák iratdokumentumainak megőrzése tört énjék az önkormányzatoknál, megyei, fővárosi főjegyzők őrzik a törzslapot. Ez jogos, hiszen főleg az iskolarendszeren kívüli képzőintézmények születnek, léteznek, eltűnnek, átalakulnak, meghalnak, és bizony a dokumentumok megőrzése, biztosítása rendkívül f ontos körülmény. Egy gondolatot szeretnék még az expozéhoz hozzáfűzni. Ez pedig, ami ugyan nincs a törvényben, de a vitában fölmerült, és nagyon sokakat izgató kérdés, ez a szakképzési alap... ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Elnézést kérek, képviselő ú r a bizottság véleményét ismerteti most a mostani felszólalásában. Kérem, hogy a bizottság véleményének ismertetése után az egyéb véleményét majd a saját felszólalása során fejtse ki. Köszönöm szépen. DR. ROZGONYI JÓZSEF , az önkormányzati és rendészeti biz ottság előadója : Egy gondolatot, ez ugyanis a bizottsági vitában is fennmaradt, és csak annyit, hogy erős kétségek fogalmazódtak meg az egységes munkaerőpiaci alap létesítésével összefüggésben. Végezetül tehát azt tudom mondani, hogy 2 tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül a bizottság támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a türelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Körösfői Lászlónak, az oktatási bizottság előadójának. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ , az ok tatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság 1995. június 23ai ülésén megvitatta a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. számú törvény mó dosításáról szóló 1094. számú törvényjavaslatot. Elég hosszú mondat volt, de így volt ez pontos. A bizottság megállapította, hogy a szakképzési törvény módosítása indokolt volt. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kamarák felállásával a tanulósz erződés útján történő gyakorlati képzés életbe léphet, így ennek meg kell teremteni a feltételeit. Egyetértettek abban is, hogy a törvénymódosítás egyrészt bevonni kívánja az iskolákat a gyakorlati képzés ellenőrzésébe, másrészt kiterjeszteni kívánja a kam aráknak az ellenőrző szerepét arra az esetre, ha nem tanulószerződés útján, hanem az iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás útján történik a gyakorlati képzés. Elhangzott ugyanakkor egy olyan ellenzéki vélemény is, hogy a törvénymódosítás a gazdasági kamarák szerepét korlátozza. Egyhangú volt a bizottság észrevétele, véleménye a tekintetben, hogy
