Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
2996 E követelmények szem előtt tart ásával az a célunk tehát, hogy a személyazonosító jellel és az osztott nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat valamennyi követelményének a legrövidebb idő alatt tegyünk eleget azáltal, hogy az Országgyűlés megalkotja a személy azonosító jel helyébe lépő azonosítási módok törvényi szabályozását, és a kormány a nyilvántartási rendszerek működését ennek megfelelően alakítja ki. Különös jelentőségére figyelemmel a kormány ennek a törvényjavaslatnak a megalapozása céljából elkészítet te azt a szabályozási koncepciótervezetet, amelyben a bonyolult jogi, informatikai, számítástechnikai összefüggéseket és követelményeket együttesen érvényesítő megoldáshoz kéri a tisztelt Országgyűlés döntését. Ezért a tisztelt Ház elé terjeszti a személya zonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló törvény szabályozási elveit meghatározó országgyűlési javaslatot, amely mentén el kell készíteni az új azonosítási módokat szabályozó törvényt. A törvényi koncepció a célhoz kötöttség és az osztott infor mációs rendszerek alkotmányos követelményéből, továbbá a szabályozási tárgy szempontjából fontos európai jogi normákból indul ki. A kormány három szakazonosító jel bevezetésére tesz javaslatot. Ezek a következők: Az első: a közteherviseléssel kapcsolatos n yilvántartások azonosító jele, melynek alkalmazása az állami és önkormányzati adóigazgatásra, a vámigazgatásra és az illetékekre terjed ki. A második: a jóléti, szociális és egészségügyi ellátórendszerek azonosító jele, ide értve a nyugdíj- és egészségbizt osítást, az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális ellátások igénybevételével kapcsolatos ellátásokat is. Ez az azonosító jel a társadalombiztosítási azonosító jel, az úgynevezett tajszám. A harmadik: a személyi és lakcímazonosító jel, amelynek használa ta a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a honvédelmi nyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a bíróságok, ügyészségek, a bűnüldözés szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok szerve számára, továbbá a különféle választási eljárásokban lenne megengedett. A kormány nem tekinti lezártnak e kérdést. Nyitottak vagyunk minden ésszerű, az érintett rendszerek működőképességét nem veszélyeztető javaslat elfogadására. A személyazonosító jel megszüntetése, illetőleg az érintett nagy rendszerek átállítása azonban leg korábban csak az Alkotmánybíróság által megszabott határidőnél egy évvel később hajtható végre. Az elmúlt időszakban a társadalombiztosítás és az egészségügy átalakítása kapcsán sor került ugyan a társadalombiztosítás új informatikai és nyilvántartási rend szerének kialakítására, a társadalombiztosítási azonosító szám bevezetésére. (18.10) Az egészségügyi alapellátási, a szociális és a munkaügyi rendszereknek az új azonosítóra történő átállítása azonban az eredeti üzemhez képest lassabban halad é s jelenleg is tart, sőt az átállás az adóigazgatásban, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban anyagi és szakmai okokból meg sem kezdődött. A társadalombiztosítási azonosító szám kiosztása még nem jelenti azt, hogy teljes körűen megtörtént a sz emélyazonosító jelből az új azonosító számra történő átállás. Példaként említhető, hogy a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak még mindig személyazonosító je l alkalmazásával szolgáltatja az adatokat, az egészségügyi ellátó hálózat nyilvántartásait - elsősorban pénzhiány miatt - ez idáig nem állították át az új azonosítóra. A személyazonosító jel 1995. december 31i megszüntetése esetén mindezen rendszerek, bel eértve az adóigazgatást és a személyi adat- és lakcímnyilvántartást is, átmenetileg működésképtelenné válhatnak. Ha nincs személyazonosító jel, akkor az adóbevételek csökkenésével kell számolni, komoly zavarok támadhatnak a honvédelmi igazgatásban, a vérel látásban, az azonnali orvosi ellátáshoz szükséges leletezésben. A vázolt okok miatt a kormány elkerülhetetlennek tartja a személyazonosító jel használatának egy évvel történő meghosszabbítását. Hangsúlyozzuk, hogy a törvényjavaslat valóban csak átmeneti,
