Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
2995 A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő in tézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt O rszággyűlés! Soron következik a személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántar tásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése és lehetőség szerinti lezárása. Az előterjesztéseket H/1569. és T/1570. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig H/1569/23., ille tve T/1570/24. számokon kapták kézhez képviselőtársaink. Először a miniszteri expozéra kerül sor. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnök úr által részletesen ismertetett című két kormányjavaslat azt a célt szolgálja, hogy maradéktalanul biztosítsa az alkotmánybírósági határozatoknak a személyazonosító jelre vonatkozó döntéseinek érvényesítését, egyben azonban megőrizze a nyilvántartásokban őrzött adatokkal kapcsolatos közigazgatási és állampolgári elvárásokat. Arról van szó, hogy az információs szabadságjogok biztosításának igényével, az átalakítással egyidejűleg, folyamatosan és zavartalanul működnie kell a nyilvántartási rendszereknek. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy az adatrögzítés és adatszolgáltatás menetében olyan zavarok keletkezhessenek, amelyek éppen a polgárok érdekeivel ellentétesek. A kormány törvényjavaslatában foglalt módosító rendelkezéssel biztosítani kívánja, hogy a sze mélyazonosító jel képzésére és alkalmazására vonatkozó átfogó törvényi szabályozással egyidőben egy átmeneti időszakra, nevezetesen egy esztendőre alkalmazható legyen a ma még hatályos személyazonosító jel, közismertebb nevén a személyi szám; természetesen mindazokkal a törvényes korlátokkal, melyeket a hatályos rendelkezés ennek a számítástechnikai kódnak a használatával szemben meglehetős szigorral felállít. Az Alkotmánybíróság ugyanis a legutóbb hozott döntésével megerősítette, hogy a polgárok személyi a datainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, 1992ben megalkotott törvényben foglalt személyazonosító jel 1995. december 31e után már nem alkalmazható. Mint ismeretes, ez a döntése egy olyan törvényi rendelkezés megsemmisítéseként született, amely a sz emélyazonosító jel használatát kiterjesztette volna 2000ig. Az Alkotmánybíróság a vonatkozó határozatának indoklásában többek között azt fejtette ki, hogy ez a határidőmódosítás azért alkotmánysértő, mert a jogalkotó nem indokolta megfelelően a személyaz onosító jel használatának időbeli kiterjesztését, valamint azt is kifogásolta, hogy a kiterjesztés időtartama nincs arányban azzal a jogsérelemmel, amely azáltal keletkezik, hogy a közigazgatást mint egységes egészet felfogva több nyilvántartás számára is biztosítja e személyazonosító kód használatát. Az Alkotmánybíróság nyomatékot adott annak az igényének, miszerint a nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények alapvető tétele, hogy azoknak osztottaknak kell lenniük.
