Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
2962 jövedelemadótáblák és egyáltalán az intézkedések hatásait bemutassák nekünk. A Pénzügyminisztériumban biztos, hogy minden egyes kidolgozott, nem tudom, hány változatú személyi jövedelemadótábla mögött ott van a hatástanulmány, ott van az adótehervál tozás - ne csak a Pénzügyminisztériumban legyen ott, hanem a képviselők kezében is! Hiszen csak akkor tudjuk, hogy egész pontosan miről szavazunk, akkor tudjuk megállapítani, hogy az adóterhek hogyan alakulnak a különböző rétegek között. Legalább most mond ta volna el a pénzügyminiszter úr, hogy egész pontosan milyen lesz ez a megoszlás! Amikor végre megkaptuk - az idén is követelőzés után - az előzőleg benyújtott adótáblával kapcsolatos grafikonokat, akkor láthatták kormánypárti képviselőtársaink is: azért nem olyan szép az az előterjesztés, hogy a magas jövedelműek számára nőnek az adóterhek. Szeretnénk látni ennek az adótáblának az összefüggésrendszerét is, tehát kérjük, hogy a bizottsági tárgyalások idejére legyen a képviselők kezében a hatás kimutatása! Érdeklődve vártam az új adótáblát, az új módosító indítvány formájában megjelenő rendszert; érdeklődve vártam, hogy vajon az Érdekegyeztető Tanács ülésén felvetődike az a kérdés, amit már az általános vita során egyszer elmondtam, és most meg kell ismétel nem: a nullkulcsos sáv megszüntetése, az adójóváírás és egyáltalán az adótábla bármiféle változtatása ismételten sem veszi figyelembe, hogy abból a jövedelemből hányan élnek. A pénzügyminiszter úr tavaly, illetve még idén tavasszal, a szociális bizottság ü lésén többször is kifejtette, hogy igen, tulajdonképpen a gyermekes családok gyermeknevelési költségeinek elismerését másképp, nem szociális támogatási formaként, hanem az adórendszeren keresztül kellene elismerni. Ez ismételten nem történik meg; olyannyir a nem, hogy a mostani módosítás sem veszi figyelembe egyáltalán azt, hogy hány gyermeket tartanak el, hányan élnek meg abból a jövedelemből. Nagyon szép dolog az, hogy a korábbi nullkulcsos sávnak megfelelően le lehet írni az adóból azt az összeget, ugyana kkor azonban megszüntették a gyermekek után járó adókedvezményt erre az évre, a családi pótlék egy fillérrel sem emelkedik, a legrászorultabb rétegek számára sem, az infláció növekszik, az áfaterhek egy többgyermekes család számára lényegesen magasabbak, é s most megint ott tartunk, hogy a gyermekes családok számára a többletkiadásnak semmiféle elismerése nem történik meg. Pénzügyminiszter úr, lehet, sőt biztos, hogy ebben az országban viszonylag kevesen vannak olyanok, akik elérik azt a szintet, hogy havont a 80 ezer forint bruttó jövedelemhez jussanak. Ez igaz; de ha 80 200 forint lesz a bruttó jövedelmük, akkor nemcsak hogy 30 ezer forinttal megnő egy évben az adóterhük, hanem most már azt is tudjuk, hogy 48 százalékos sávba fog kerülni a jövedelmük, ez utá n fognak adózni. Ez az adórendszer nem veszi figyelembe, hogy ebből az összegből két vagy három gyermeket tarte el a szülő, még akkor sem, ha az illető egyedül tartja el a gyermekeit. Márpedig ha a 80 ezer vagy 82 ezer forintos bruttó jövedelem három vagy négy ember között oszlik meg, akkor az bőven a létminimum alatt van ma már! Mind e mellett az infláció mellett a családi pótlék nem nő, az összes teher növekszik. A következő évre egy átlagcsaládra számítható energiaköltség növekedése 50 és 70 ezer forint között lehet. Pénzügyminiszter úr, a többgyerekes családok számára ez már valóban elviselhetetlen teher! (14.50) Nem világos számomra, hogyan szándékoznak végrehajtani azt a híres államháztartási reformot, amelynek eddig a legfőbb elemei úgy jelennek meg, mint a szociális kiadások csökkentése. Ugyanakkor a másik oldalon a családok számára a jövedelemnövekedésre nincs lehetőség. Hiszen általános reáljövedelemcsökkentést határozott el a kormány függetlenül attól, hogy eddig milyen körülmények között és hány gyermekkel élt egy család. Ha megfigyelték most a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit, akkor azok máris visszaigazolták a tavasszal felsorakoztatott összes aggályunkat. Ebben az évben a születések száma tovább csökkent, a második félé vben minden bizonnyal még alacsonyabb lesz, hiszen a tavaszi döntések hatásai igazából ősszel fognak megmutatkozni. A
