Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ):
2927 Én azt hiszem, ha ma Magyarországon lehetőség van néhány szót vagy hosszabb beszédet elmondani a magyar parlamentben saját nemzetiségeinknek, akkor ez eg y olyan kívánalom, amelyet országunk nemzetiségeinek nyújtunk, s olyan kívánalom, amelyet más országtól is joggal elvárhatunk külpolitikánkban. Köszönöm szépen a figyelmüket, és remélem, az a lehetőség, hogy más nyelveken, nemzetiségi nyelveken szólaljunk meg, mindvégig adott marad Magyarországon, a magyar parlamentben. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Horváth Vilmos képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. HORVÁTH VILMOS (SZDSZ) : (Felszólalását horvát nyelve n kezdi el, szavait tolmács fordítja.) (A Gyorsíró Szövetség által rögzített szöveg.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőház! Azzal, hogy anyanyelvemen szólok, azt demonstrálom, azt bizonyítom, hogy Magyarországon az ember az utcán, az irodában , a képviselőházban is anyanyelvén beszélhet. Tehát természetes, hogy horvátul beszélhetek itt, Magyarországon. Szerintem természetes volna, ha Szlovákiában is a kisebbségeknek ugyanilyen anyanyelvhasználati joga lenne, mint amilyen nekünk van itt, Magyaro rszágon. Engem nagyon elszomorít, hogy a szlovák kormány és a szlovák képviselőház nem európai normáknak megfelelő törvényt hozott. (Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által hitelesített szöveg.) tovane dame i gospodo. tovana skupstina! S tim da sada ja govorim na mojem maternjem jeziku, ja kanem to demotrirati, da u Madjarskoj ovek moe slobodno govoriti na ulici, u saboru, u uredima. Znam da je hrvatski govor, da moemo govoriti na hrvatskom jeziku, prirodno je ovde u Madjarskoj. Ja mislim, da bi bilo normalno, ako bi u Slovakoj imale manjine isto tako mogunost na maternji govor, koju mi imamo ovde u Madjarskoj. Ja sam veoma tuan, da slovaka vlada i slovaka kupstina nije donela zakon po europskim normama. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kép viselőház! Azzal, hogy most az anyanyelvemen beszélek, azt szándékozom szemléltetni, hogy Magyarországon az ember szabadon beszélhet az utcán, a képviselőházban, a hivatalokban. Tudom, hogy a horvát nyelv, hogy horvát nyelven beszélhetünk, itt Magyarország on természetes. Úgy gondolom, hogy normális volna, ha a kisebbségeknek Szlovákiában is ugyanúgy lehetőségük volna az anyanyelvhasználatra, mint ahogyan nekünk Magyarországon van. Nagyon szomorú vagyok, hogy a szlovák kormány és a szlovák képviselőhá z nem európai normák szerinti törvényt hozott.) (Magyarul folytatja:) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Ahogyan Bretter Zoltán képviselőtársam románul, majd engem követően Puha Sándor képviselőtársam szlovákul fog önökhöz szólni, ezzel c supán azt szerettük volna jelezni, demonstrálni - ahogyan Bretter Zoltán képviselőtársam is mondta , hogy a magyar Országgyűlésben és Magyarországon az összes hivatalban, az összes hivatalos helyen törvényben biztosított jogunk és lehetőségünk, hogy anyan yelvünkön szólhassunk. És ez így van Magyarországon már évek óta, de közben jogi megerősítést is kaptunk éppen azáltal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1993ban elfogadta azt a törvényt, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól, amelyne k nyomán a hazai kisebbségek, a 13 őshonos kisebbség módot kapott arra, hogy megőrizze hagyományait, hogy gyakorolhassa nyelvét, hogy felépíthesse iskolarendszerét. Nem titkolom el én magam sem mint magyarországi horvát, hogy a magyarországi kisebbségek bi zonyos szempontból a 24. órában voltak, hogy az asszimiláció, bizony, igen erőteljesen elérte őket.
