Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2924 Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sasvári Szilárd képviselő úr, Fidesz, a lakáskamatok tárgyában. Megadom a szót. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök as szony. Elnök Asszony, Hölgyeim és Uraim! A lakástámogatások tárgyában kértem szót, tisztelt Ház. Hozzászólásom aktualitása az Alkotmánybíróság mai döntése, amely a következőképpen szól: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és visszamenőleges hatá llyal megsemmisítette a pótköltségvetési törvény azon rendelkezéseit, amelyek a lakáscélú kölcsönök kamatait 25 százalékra emelték. A FideszMagyar Polgári Párt már többször nyilatkozott a lakástámogatások rendszerének fönntartása mellett, érvelt a hitelek alacsonyabbá tétele mellett. A költségvetési törvényben növelésre tettünk javaslatot a magánerős építkezések támogatására, az adótörvényeknél pedig kedvezményeket szerettünk volna juttatni olyan embereknek, akik lakáselőtakarékosságot választottak, vagy akik a lakáshiteleket törlesztik. Az Alkotmánybíróságnak ezen döntése helyreállítja az alkotmányos rendet azoknak a polgároknak az érdekeiben, akik hátrányos megkülönböztetésben részesülhettek volna. A pótköltségvetésben szereplő kamatemelésnek nem volt al kotmányos indoka, és erre a problémára a pótköltségvetés vitája során ellenzéki politikusok már fölhívták a figyelmet. Ennek kapcsán nem történt más, mint hogy a hitelszerződéseket egyoldalúan módosították, és ez jogos érdeksérelemhez vezetett - és ez tört ént meg az MSZP- és SZDSZkormány döntése értelmében. Különösen fontos ez a probléma, ami ma este itt napirend után szóba kerül, mert a lakáskamatok emelése egyszer már megtörtént a '90es évek elején, amikor még alkotmányosnak lehetett ítélni az emelést. Itt hadd mondjam azt, hogy nem voltak elfogadhatóak a pótköltségvetésben sem és az Alkotmánybíróság előtt sem azok az érvek, amelyek úgy szóltak, hogy a mostani módosításra azért van szükség, mert költségvetési nehézségek vannak, mert nő az infláció, és az adósságnövekedés is egyre magasabb méreteket ölt. Nem fogadta el ezt az érvelést az Alkotmánybíróság, sem az ellenzék, még a pótköltségvetés során sem. Hiszen nem történt rendkívüli változás a gazdasági életben, legalábbis '91hez képest, a '91es évek el őtt sem és a '91es év alatt sem. Egy dolgot hadd idézzek önöknek az Alkotmánybíróság döntéséből, kommünikéjéből, hogy pontosan és röviden tudjak érvelni e döntés alkotmányossága mellett. “A határozat szerint különös súllyal esik latba az, hogy a tartós la káshitelszerződéseket az állam egyszer már egyoldalúan megváltoztatta. Akkor az adósok választhattak aközött, hogy tartozásuk felét egyösszegben kifizetik, vagy tartozásuk 50 százalékát elengedik és a maradék 50 százalék után piaci kamatot fizetnek, vagy a teljes tartozás megmarad és kamata 15 százalékra emelkedik. Az utóbbit választók joggal hihettek abban, hogy az akkor választott kedvezményt a szerződések lejártáig élvezni fogják, hacsak nem következnek be rendkívüli körülményváltozások.” (20.40) Ők a k ét másik megoldást választókhoz képest a mostani kamatemelés következtében lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Az Alkotmánybíróság döntése kimondta azt, hogy a kormány döntése sértette a jogbiztonságot és a szerződéses biztonságot, továbbá hogy a z állam részéről önkényes beavatkozás történt meg. Ez egy fontos politikai helyzetet is jelent, nemcsak a gazdasági törvényalkotás egész folyamát nézve a Bokroscsomagokra tekintettel, hanem jelen esetben az én felszólalásom szűkebb tárgyát érintve a lakás támogatások terén is. Tisztelt Ház! Arról szeretnék még néhány szót szólni, hogy az egész lakáshitel, lakáskamat rendszernek milyen eszközei, milyen lehetőségei vannak. Három dolgot hadd emeljek ki! Az egyik az, amiről már itt is szó volt a tartós lakáshit elek kapcsán, ahol a 25 százalékra való megemelés történt volna. Két típusú lakáskamat terheli azokat a polgárokat, akik a lakásépítésben vagy vásárlásban érintettek. Az egyik a halasztott törlesztésű kamatkifizetés lehetősége, a másik pedig az
