Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
2925 egyenletes törlesztés lehetősége. Mindkettő 3233 százalékos kamatterhet jelent az adott polgároknak. Azok, akik ilyen kamatterhek mellett hiteleket vesznek fel, tulajdonképpen a hosszú évek során már csak a kamatokat tudják havonta visszafizetni, és nem képesek az a dósság lényeges részét kitevő hitel törlesztéséhez is hozzájárulni. Mondom, csak a kamatok törlesztésére képesek, már csak ezt tudják megtenni, ami eladósodáshoz vezethet. Szeretnék emlékeztetni végül azon felszólalásaimra is, amelyekben a lakásépítések, bővítések támogatásán keresztül olyan pozitív hatásokra utaltam, amelyek a magyar gazdaságot, különösen az építőipart, de a vállalkozói megrendeléseket is élénkíthetnék. Azt gondolom, hogy ennek segítségével erősíthető a gazdasági növekedés is. A FideszMa gyar Polgári Párt érdekelt abban, hogy ebben az országban lakáshoz jussanak az állampolgárok, hogy otthont teremthessenek. Ezért örömmel üdvözöljük az alkotmányos helyzet helyreállítását és bízunk abban, hogy a törvényalkotásban, ha ellenzékiként is, de ér vényesíthetjük az ebben a tárgyban meghozott döntésünket, akaratunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyi miniszter úrnak, aki két percben reagá lhat a napirend utáni felszólalásra. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Képviselő Úr! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának teljes indoklását részletesen tanulmányozhattam volna. Azt szeretném kiemelni ez alkalommal, hogy a kormány a javaslatának kialakításakor az Alkotmánybíróság 1991es határozatából indult ki. Ebből szeretném idézni azt a számomra meghatározó mondatot, hogy a különösen hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra ugyanis jelentős gazdasági, esetleg politikai, pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak. Felsorolás kezdődik: háború, válság, infláció, politikai kockázatok, gazdasági ellehetetlenülés stb. A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltozt athatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát - mondta az Alkotmánybíróság 1991ben. Majd azt is hozzátette, hogy a 152025 évre kötött szerződéseknél a felek nyilvánvalóan kockázatot vállaltak, vállalták a körülmények jelentős m egváltozásának kockázatát. A kormány úgy ítélte meg, hogy a körülmények megváltoztak, az Alkotmánybíróság ezt másként ítélte meg. Azt hiszem, ez olyan természetű vita, amelyben nagyon nehéz igazságot tenni, hogy például az infláció hatásai hogyan értékelhe tők és miként minősíthetők. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Rubovszky György frakcióvezetőhelyettes úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon sajnálatos, hogy én a '90es indoklást nem ismertem, csak a '94est. Arra, amit a miniszter úr felolvasott, a '94es indoklás tökéletes választ ad. Az Alkotmánybíróság megmagyarázza mai döntésén ek indoklásában azt, hogy a korábbi 3 százalékos kamatról az időközben bekövetkezett inflációra való tekintettel 1990ben miért fogadta el ezt a módosítást. Mivel '90 óta tudottak azok a gazdasági problémák, amelyek azóta töretlenül mennek előre, ezért ezt nem látja indokoltnak ismételten. Amikor az eredeti 3 százalék született, ez az inflációemelkedés ismeretlen volt, de az 1990es módosítás óta ebben sajnos változás nem sok történt. Erre való tekintettel mondja az Alkotmánybíróság azt a jelenlegi határoza tában, hogy az 1990es egy előre nem látott helyzet korrigálása volt, '95ben ezt nem tartja indokoltnak, mert teljesen tudott körülmények alapján születtek meg ezek a szerződések, amelyeket most egyoldalúan kívánt a kormány módosítani. Erre
