Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2904 A törvényt megelőzően azok a kísérleti programok, amelyek akár a Pharetervek keretében, akár a KárpátokEurorégió működésében megmutatkoznak, akár a borsodi, akár a szabolcsi fejlesztési alapítványok körében működnek, akár a másik ol dalról, ha a vállalkozásfejlesztési alapítványok működését szem előtt tartjuk, azt láthatjuk, hogy ennek a törvénynek a befogadására, elfogadására felkészültek a regionális szereplők, felkészültek az önkormányzatok, felkészültek azok az irodák, amelyek edd ig is az Európai Unió programfinanszírozása szerint végezték területfejlesztő munkájukat. Ezzel összhangban a feladatok több szintű ellátására teszünk tehát javaslatot, amellyel kapcsolatban kiemelkedőnek tartom azt, hogy a javaslat szerint a területfejles ztés és rendezés a kormányzás egészét érintő feladat, nem testálható egyetlen tárcára, nem testálható egyetlen intézményre. Éppen ebből adódóan a törvényjavaslat intézményesíti az Országos Területfejlesztési Tanácsot mint a kormány javaslattevő és vélemén yező szervét. Az elmúlt időszakban a bizottsági vitákon megfogalmazódott az a felvetés, hogy indokolt ennek az Országos Területfejlesztési Tanácsnak az erősítése, feladatainak kibővítése - amellyel én egyébként egyetértek. Magam is úgy gondolom, hogy egy i lyen Országos Területfejlesztési Tanács érdemi egyeztető, integrációs pontjává válhat a területfejlesztés egyeztető feladatrendszerének, a tárcák közötti információcserének, illetve a megyei regionális fejlesztési tanácsok és a kormány együttműködésének. T isztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb - és az előkészítés során legvitatottabb - része az a fejezet, amelyik a területfejlesztés és rendezés térségi intézményrendszerének kiépítéséről rendelkezik. A decentralizáció elvéből kiindulva lényeges a z, hogyan határozza meg a települések és a központi kormányzat közötti középszint szerepét és funkcióját a törvény. Erre természetesen - és sokadszor elmondom - csak a helyi önkormányzati törvény rendelkezéseivel összhangban kerülhet sor. Erről szól a törv énytervezet, erről szól egyébként a kormányprogram és a koalíciós program is. Számomra nagy megnyugvás, hogy kérésemre, kérésünkre az alkotmányügyi bizottság tárgyalta a törvényjavaslatunkat - ez nem lett volna egyébként kötelessége, ezért itt is szeretnék köszönetet mondani az alkotmányügyi bizottságnak , és az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak találta. Ebben az értelemben, úgy gondolom, visszaigazolást nyert az, hogy maga a törvényjavaslat harmonizál az önkormán yzati törvény rendelkezéseivel; ebben az értelemben nem lépi túl azt a keretet, amely a területfejlesztés és rendezés törvénye, valamint az önkormányzati törvény közötti harmóniát jelenti. A törvényjavaslat szerint a megyei önkormányzat, egyezően az önkor mányzati törvénnyel, kötelező feladatként gondoskodik a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról. Már a helyi önkormányzati törvény 1994ben történt módosítása utalt a megyei fejlesztési programok összehangolását ellátó új intézmé nyekre, a területfejlesztési tanácsokra, amelyek feladatkörét és szervezetét a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény kell hogy meghatározza. Enélkül - az önkormányzati törvény ígérete ellenére - a megyei önkormányzatok sem tudják betölteni tér ségfejlesztő szerepüket. Nyilvánvaló és világos, hogy a szabályozás szerint középszinten a megyei közgyűlések és a létrehozandó megyei fejlesztési tanácsok között oszlik meg az a középszintű feladatrendszer, amely reményünk szerint - harmóniában az önkormá nyzati törvénnyel - beilleszti a térségi szereplők közé azt az új intézményt, amely az egyeztetés színtere, amely az egyeztetés intézményrendszere, és amely lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat a területfejlesztés és rendezés egyes feladatait nyugodt sz ívvel decentralizálja. Az új intézményként létrehozandó testület a területfejlesztés megyei szintű összehangoló és döntéshozó szerve tehát, amely a partnerség elvére épülve kifejezi a területfejlesztés sokszereplős jellegét. Szeretném aláhúzni azt, hogy a területfejlesztés középszinten valóban sokszereplős kell hogy legyen; egyrészt az önkormányzati szintek érdekharmóniáját meg kell hogy jelenítse, másrészt ugyanakkor biztosítania kell azt is, hogy Magyarországon ne csak önkormányzati típusú és önkormányzat i dominanciájú területfejlesztéssel számolhassunk, hanem a gazdasági kamarák, a
