Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Dr. Surján László (KDNP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Az alkalmazott művészetek területén önálló szakmai kamara létrejöttének" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
2872 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Surján László kép viselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt, interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez "Az alkalmazott művészetek területén önálló szakmai kamara létrejöttének tárgyában." Megadom a szót dr. Surján László képviselő úrnak. DR. SURJÁ N LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdasági kamarákról szóló törvény 1994ben csak törvény által létrehozott köztestületek számára engedélyezte a "kamara" szó használatát. Ez a rendelkezés gátat akart vetni a kamara kifejezé s elértéktelenedésének, és használatát olyan társadalmi szerveknek engedi meg, amelyek az államtól vállalnak át feladatokat, azokat ily módon mintegy társadalmasítják, és hozzájárulnak a túlzott állami központosítás visszaszorításához. A modern kamarák a r égi céhek utódai, és ezáltal egyegy szakma sajátos érdekeinek védői, értékeinek kifejezői. A gazdasági kamarák mellett még 1994ben megszületett a Magyar Orvosi Kamaráról és a Magyar Gyógyszerészeti Kamaráról szóló törvény. Az Országgyűlésben éppen most f olyik kivételes eljárás keretei között az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat vitája. Ez utóbbi azt jelenti számomra, hogy a jelenlegi kormány sem zárkózik el attól a gondolattól, hogy egyes jól meghatározott és a gazdasági kamarák szerve zetébe nehezen beilleszthető területeken elősegítse kamarák alakulását. Az alkalmazott művészetek területén jelen pillanatban az egyesületi jog alapján öt "kamara" elnevezésű szervezet működik. Ezek a kamarák úgy ítélik meg, hogy tevékenységüket egyesületi keretek között nem tudják hatékonyan ellátni, valódi köztestületté szeretnének válni. Kezdeményezésükre már 1994ben megindult az átalakulás, elkészült egy törvénytervezet, amelyet idő hiányában nem lehetett letárgyalni. Konkrét kérdéseim a következők. Lá te lehetőséget miniszter úr az említett területen egy önálló szakmai kamara felállítására? Ha igen, mikor? Ha nem, miért nem? Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Fodor Gábor művelő dési és közoktatási miniszter úr válaszol, megadom a szót. DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, annak dacára, hogy a koalíciós kormányprogramba n hivatásrendi kamarák, köztestületek felállítása nem szerepelt, nem zárkózott el az ez irányú kezdeményezések fogadásától és megtárgyalásától. Török András kulturális helyettes államtitkár úr szakosztályaink bevonásával folyamatosan foglalkozott a jelzett témakörrel, többször egyeztetve és megvitatva az érintett szervezetek vezetőivel a felmerülő kérdéseket. Az ennek alapján elkészített előterjesztés tervezetét megküldtük véleményezésre az érintett szaktárcáknak is. Az egyeztetések során nem sikerült egyér telműen, kételyek nélkül meghatározni a kamarák létrehozásának indokoltságát. Felmerült továbbá, hogy a kamarai szerveződések által megjelölt feladatok jelentős része egyesületi formában is ellátható, a fennmaradó, hatósági jellegű feladatok a törvényi szi ntnél alacsonyabb, kormány, illetve tárcajogszabályokkal is biztosíthatók lennének. Az érintett szaktárcáktól beérkezett vélemények ismeretében a helyzetet úgy értékeltük, hogy a fennálló bizonytalanságok kiküszöbölésére, a szükséges döntési alternatívák kimunkálására a kamara elnevezés használatára a törvényben meghatározott határidőig kevés esély van, s ez az Országgyűlés törvényalkotói programjának rendkívüli zsúfoltságát tekintve egy erre vonatkozó törvénytervezet megtárgyalására és elfogadására decemb er 31éig már nem ad lehetőséget. A döntést nehezíti az a tény is, hogy az Országgyűlés a nonprofittörvényt még nem alkotta meg. Miután a hivatásrendi kamarák egyértelműen a nonprofit szférába tartoznak, az ezek létrehozására szolgáló szabályozásnak azzal teljes mértékben konformnak kell lennie. Ezért a Művelődési és
