Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Szász Domokos (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - "Egy elsietett per" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
2870 Az a bizonyos 1987. I. törvény, tehát a régi fö ldtörvény többször módosult abban a bizonyos időszakban, de ez a változás csak június 4étől július 3áig állt fenn, és többek között kimondta azt, hogy nem szükséges vagyonellenőrző bizottság engedélye ahhoz, hogy ezek a kölcsönszerződések megszülessenek, illetve a jelzálog érvényesítése megtörténjék. Mérnökként - mert nem vagyok jogász - nagyon egyszerűen úgy oldottam meg a feladatot, arra kértem a jogászokat, hogy a vonatkozó jogszabályokat állítsák nekem időrendi sorrendbe - melyik mikortól volt érvénye s - és ezen idősorrendbe illesszék be azt az időpontot, amit visszaigazolt a legfőbb ügyész úr is, a '90. december 21ét. Kiderült, hogy az akkor hatályos törvények szerint teljesen jogos volt a jelzálogszerződés, innen kezdve minden törvényes következmény e annak tekinthető. Ezek után a kérdéseim a következők volnának: Kinek és miért volt szüksége arra, hogy ez a per mindenáron létrejöjjön? Melyik és mikor hatályos törvények alapján indított pert a legfőbb ügyész? Ki viseli az érintettek kárát, akkor ha a b íróság végül elutasítja a keresetet... (Az elnök poharának megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.) ..., és ezáltal az előbb említett óbudai önkormányzat például kárt szenved? Szándékában álle a legfőbb ügyész úrnak keresetét visszav onni? Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Mielőtt legfőbb ügyész úrnak megadnám a szót, jelzem, hogy Sepsey Tamás képviselő úr, ha jól értem, személyes érintettség okából szót kért. Az in terpellációs időszak végén meg fogom adni a szót, addig is szeretném jelezni, hogy az interpellációt a feladatkörben illetékes személyhez kell megtenni, és nem egy előző interpelláltnak kell visszautalásokat tenni, de ezt a személyes érintettség során tisz tázni fogjuk. Megadom a szót Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úrnak. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előzményekről röviden: Sepsey Tamás képviselő úr '95. június 7én nyújtott be egy interpellációt. Mind Csiha Judit államtitkár asszony, mind jómagam azt kértük a tisztelt Országgyűléstől, hogy 30 napon belül írásban válaszolhassunk. Az engedélyt megkaptuk. Az írásbeli válaszokat a tisztelt Ház tagjai kézhez kapták. '95. szeptember 5én Sepsey képviselő úr mindkét választ elfogadta. Az én válaszom július 11én kelt, az Országgyűlés által engedélyezett 30 napon belül. Ugyanezen a napon nyújtotta be a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Bíróságon a keresetlevelet. A Legfőbb Ügyész ség részben más tényeket állapított meg, mint amelyeket Sepsey úr az interpellációjában előadott. A perben az ügyészség nem eszközölt olyasmit, amit elismerésnek lehetne nevezni. Az ügyészség mint fölperes egy keresetlevelet nyújtott be, amely tartalmazza az érvényesíteni kívánt jogot, a jog alapjául szolgáló tényeket, ezek bizonyítékait, továbbá a bíróság döntésére irányuló kérelmet. Az ügyészség Sepsey képviselő úr interpellációja nyomán egy vizsgálatot folytatott le, tehát nem azoknak a tényeknek az alap ján került sor a keresetlevélnek a benyújtására, amelyeket Sepsey képviselő úr előadott, hanem az ügyészségi vizsgálat során megállapított tények alapján. A tisztelt képviselő úr interpellációjából kitűnt, hogy ismeri az ügyészség által benyújtott keresetl evelet, ahhoz én sem hozzátenni, sem abból elvenni semmit nem szeretnék. (16.00) Örülök annak, hogy képviselő úrtól távol áll, hogy egy folyamatban levő bírósági ügybe beavatkozzon, de hadd mondjam azt, (Taps a Magyar Demokrata Fó rum padsoraiban.) hogy ez
