Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Az ÁPV Rt. kontra önkormányzatok per az állami vállalatok átalakulása kapcsán" címmel
2867 Képviselő Úr! A szerző nem maradt adós természetesen a magyarázattal, mint ahogy ön az írásban eljuttatott anyagában ezt állítja. Hiszen hivatalos kiadványok ban általában ismertetik a fogalmakat. A tanulmányok viszont a fogalmakat vagy ismertnek tekintik vagy például forrásmunkákra utalnak. Itt ez az utóbbi történt. A szerző egy 1980ban kialakított szakmai módszert követett, amely a nemzetiségi kulturális hov atartozást, a település nemzetiségi történetét vette figyelembe. Kiindulásként nemzetiségi községnek tekintették azokat a településeket, amelyekben az 1941. évi népszámláláskor a valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozók létszáma elérte a 200 főt vagy a t íz százalékot, és ezt a települési listát módosították a különböző migrációs hatásokkal. A módszert az irodalomjegyzékben szereplő kiadvány részletesen ismerteti. Képviselő úr figyelmét ez sajnálatos módon elkerülte, ezért jutott egészen más következtetésr e, mint ahogy a konferencia szakemberei. Szó sincs tehát torz adatokról. A kiadványban szakmai elemzések olvashatóak, és ezek a szakemberek számára világosak. Jelen ügyben a statisztika nem játék, hanem tudomány, amelyet a konferencia ezek szerint ön által is ismert vagy átlapozott anyaga is igazol. Köszönöm a figyelmüket. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselő urat, elfogadjae miniszter úr válaszát. DR . KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Mielőtt választ adnék, engedje meg elnök asszony, néhány gondolatot elmondjak én is. Tisztelt Miniszter Úr! Én felkészültem jöttem ide, erre az interpellációra, és utánanéztem hazánk statisztikájának az 1990. évi népszámlálás adata i alapján. Ezek szerint Magyarországon a következő nemzetiségek élnek, a következő létszámban: német 30 824, horvát 13 570, román 10 740, szlovák 10 459, szerb 2905, szlovén 1930. Ez összesen 70 428, az 1990. évi 10 374 823 fős lakosságnak a 0.67 százaléka . Ne haragudjon meg, ilyen körülmények között arról beszélni, hogy 852 település tekinthető nemzetiségi településnek, kérem, nevetséges állítás. Engedje meg, a történelmi statisztika számomra sem oly magas, mint prepának a logaritmus. Tehát nyugodt lélekke l állíthatom, hogy Magyarország Európa nemzetiségi szempontból egyik legegységesebb országa. Itt tehát igenis fel kell tenni azt a kérdést, hogy cui prodest? Mert aki ilyen adatokat terjeszt, az nem a magyarság barátja, s hogy ezt hivatalos kiadványban teh esse meg, ezt a magam részéről túlzásnak tartom. Végtelenül szomorúan kell megállapítanom, hogy az elhangzott válasz szerint miniszter úrtól igen messze áll a népben, nemzetben és hazában való gondolkodás. (Zaj az SZDSZ é s az MSZP padsoraiban.) Tehát válaszát nem fogadom el. (Az MSZP padsoraiban több képviselő kézlegyintéssel fejezi ki nemtetszését.) Lehet integetni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Interpelláló képviselőtársunk nem f ogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 180 igen szavazattal, 26 ellenszavazattal, 26 tartózko dás mellett elfogadta. Kósa Lajos (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Az ÁPV Rt. kontra önkormányzatok per az állami vállalatok átalakulása kapcsán" címmel