Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2822 rendszer a maga valóban nem százszázalékosan optimális megoldási keretei között is törekedik arra, hogy valóban a rászorultakat segítse. A Tárki vizsgálata tíz jövedelmi kategóriába osztotta a családokat, és ennek alapján vizsgálta, hogy az egyes jövedelmi kategóriákba eső családok milyen mértékben veszik igénybe a csal ádipótlékellátást. Ebből a vizsgálatból, tisztelt Ház, az a meglepő eredmény jött ki, miszerint a családi pótlékban részesülő családok nagyobb részben szerepelnek az alsó jövedelmi kategóriákban, mint a felsőkben. Ez a kutatási eredmény megerősíti azt a v éleményünket, hogy a rendszer a maga fogyatékosságai között ma is igyekszik valamiféle rászorultsági elvet érvényesíteni. Ugyancsak ez a vizsgálat bizonyította be szerintem, hogy a családi pótlékban részesülő, azaz gyermekes háztartások szegénységi rátái m agasabbak a gyermektelenekéinél. Vagyis valóban, tisztelt Ház, valóban a szegényeket próbálja - ha ezt a kategóriát lehet valamiféle relatív mutatóhoz kötni - a családi pótlék rendszere jelenleg is támogatni. Ez a kutatás igazolta azt a korábban megfogalma zott állítást is, miszerint a gyermekszám növekedésével együtt nő a szegénység mértéke is egyegy adott családnál, azaz a gyermekesek jövedelme alacsonyabb az átlagosnál. Mi következik ebből, tisztelt Ház? Véleményünk szerint két következtetés mindenképpen adódik ebből. Az egyik, amit a vizsgálat igazolt, miszerint a családi támogatások többékevésbé a rászorultság irányába hatnak. Azaz a társadalom jövedelemegyenlőtlenségeit próbálják a maguk szerény eszközeivel valamilyen mértékben kiegyensúlyozni. (11.40 ) Másrészt leszűrhető ebből a vizsgálatból, hogy minél több gyerek él egy családban, a családi pótlék rendszere annál nagyobb szerepet játszik a család költségvetésében, a család jövedelmében. Azaz a gyermekszámmal együtt nő az állami segítség mértéke egyegy adott családban. Nos, véleményünk szerint, bár ez a tanulmány, felmérés '95. júniusában készült és nem '95 márciusát megelőzően - mert a kormány utólag próbált valamilyen igazolást kapni véleményünk szerint ahhoz az intézkedéssorozathoz, amit '95 márci usában elkezdett , még most sem késő ezekből a vizsgálatokból a megfelelő tapasztalatokat levonni. Ugyanilyen közkedvelt állítás volt mind tavasszal, mind mostanában, hogy a magyar jóléti rendszer egyfajta koraszülött jóléti rendszer, amely a bruttó hazai termékhez képest az indokoltnál jóval magasabb arányt fordít a szociális ellátórendszerre, így a családipótlékrendszerre is. Elhangzott az az érv is, hogy ez az alanyi jogon járó családipótlékrendszer nemzetközi összehasonlításban sem megengedhető, ilye n összehasonlításban sem állja ki a próbát. Nos, tisztelt Ház, szerencsére azért többféle összehasonlítás áll rendelkezésünkre abban a tekintetben, hogy nemzetközi összehasonlításban, főleg európai országok tekintetében milyenfajta megoldási rendszert alka lmaznak a családipótlékellátásban. Ez alapján, ha szomszéd országokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, tehát az átalakuló keleteurópai országokkal, akkor találunk példát alanyi jogosultságra és találunk ellenkező példát is erre. Vagyis ezekből a példák ból a magyar megoldásra nem lehet semmiféle analógiát találni. Ha azonban összehasonlítjuk a nyugateurópai megoldásokkal, amelyek hosszabb időszak alatt alakultak ki, és valamilyen módon törekedtek arra, hogy ezek a megoldások összhangban legyenek egyegy ország teherbíró képességével, nemzeti jövedelmével, akkor általában azt állapíthatjuk meg, hogy az országok többségében fenntartották az alanyi jogosultság elvét. Hadd mondjak néhány példát, tisztelt Ház! A szomszéd országban, Ausztriában alanyi jogon já r a családi pótlék a gyermek 19 éves koráig. Tizenkilenc éves koráig jár alanyi jogon, de ha tovább tanul, akkor 27 éves koráig fizeti az állam a családi pótlékot. Belgiumban a családi pótlék már az első gyermek után jár, mértéke progresszíven emelkedő. A családi pótlék alanyi jogon mindenkit megillet és automatikusan jár. Tehát szintén egy alanyi jogú ország. A magyar parlamentben gyakran hozunk német példákat, nézzük meg, hogy a családipótlékrendszer vonatkozásában mi a német megoldás. Itt igaz, hogy a c saládi pótlékot
