Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2823 igényelni kell, de az igénylők számára automatikusan jár. A költségvetés fizet minden gyermek után 16 éves korig, a továbbtanulók után 27 éves korig. Nem is beszélve arról, hogy a német adórendszerben van lehetőség arra, hogy a gyermekválla lás, a gyermeknevelés költségeit el tudja számolni az adófizető. A szülők egyike évi adójából minden gyermek után 4100 márkát levonhat. Ha az arányokat próbálom összehasonlítani a magyar példával, akkor itt körülbelül az jöhetne ki, hogy körülbelül egyhavi fizetését vonhatná le minden olyan magyar állampolgár, aki gyermeket nevel. Ez a magyar adórendszerben koránt sincs meg. Mi következik ezekből a példákból, tisztelt Ház? Ezekből a példákból véleményem szerint megállapíthatjuk, a legtöbb ország törekszik a rra, hogy valamilyen módon a családi pótlék rendszere alanyi jogon járjon és törekedik arra, hogy a gyermeknevelés, a gyermekvállalás költségeit az állam a maga eszközeivel segítse. Nos, tisztelt Ház, az a javaslat, ami előttünk fekszik, ezzel gyökeresen e llentétes, nem előre, hanem hátrafelé tesz nem is egy, hanem két lépést. Úgy vélem, ha európai integrációról, Európához való felzárkózásról beszélünk, akkor ezt nemcsak különböző pénzügyi összehasonlítások tekintetében kell megtennünk, hanem a szociális el látórendszer ezen szerepének tekintetében is. Konstruktív és alkotmányos ellenzékiként szólnom kell arról, hogy mit tehetne a kormány ebben a helyzetben. Több dolgot is szeretne véleményünk szerint, de három dolgot mindenképpen szeretnénk javasolni. Az egy ik javaslat - amelyet nem teljes mértékben osztunk - az egyik kormánypárti frakcióból hangzott el. Nem új javaslat, sokan megtették már korábban is: hogy a családi pótlékot vonjuk be a jövedelemadórendszerbe és tegyük adóköteles jövedelemfajtává. Tisztelt Ház! Korábban ez a javaslat azért került elvetésre általában, mert a gyermekszámmal együtt növekszik az az összeg, amit támogatásként egyegy család igénybe vehet, vagy kap az államtól. Mivel növekszik ez a támogatás, a növekedő jövedelem miatt egy proges szíven emelkedő adórendszerbe belekerülve ez a jövedelem nagyobb mértékben sújtja a többgyermekes családokat. Tehát az első fontos kifogásunk, hogy ez az adózási rendszer nem alkalmas arra, hogy ebbe a családi pótlék rendszerét be lehessen építeni. Paradox módon, ha az adórendszerbe vonnák be a családi pótlékot, az a helyzet is előállna, hogy egy állami támogatás miatt egyegy család jövedelme csökkenne az adózással. Hiszen ha ma valamelyik adósávba beleesik egyegy jövedelem, és ehhez hozzávonjuk a családi pótlék összegét, elképzelhető, hogy az adott illető egy magasabb adósávba kerül amiatt, tehát magasabb adókulccsal fog adózni. Vagyis érdekes módon több lesz az adója, mint korábban, a családi pótlék adóztatása nélkül, azaz csökken a jövedelme. Gondolom, hogy a javaslat megtevőinek sem ez volt az igazi szándéka, ők nem erre gondoltak, amikor ezt a javaslatot megtették. Én ma nagyon problémásnak látom az adózás megoldását a családi pótlék tekintetében. A második megoldási javaslat a kormány számára, hogy bé kén hagyják a családokat, azaz nem módosít, nem változtat a családi pótlék rendszerén. Ennek a javaslatnak több előnye is volna. Egyrészt megszűnne az a bizonytalanság, ami a családok számára március óta fennáll, ami miatt jövedelmeiket, kiadásaikat nem tu dják előre megtervezni. Ez mindjárt egy pozitív hatása lenne véleményünk szerint. Nyilván a kormány tevékenységét is kedvezőbben ítélnék meg ezek a családok. E javaslatnak az is előnye lenne, hogy azok az alkotmányossági kifogások, amelyeket korábban megfo galmaztunk, és amelyeket az Alkotmánybíróság helybenhagyott a családi pótlék rendszerének ilyen irányú módosításával szemben, ezeket ezzel a javaslatával a kormány nem kockáztatná meg még egyszer. Ha valakit egyszer a tűz megégetett, nem biztos, hogy jó, h a gyufával játszik. A kormány a javaslatában megpróbált olyan javaslatokat alkalmazni, ami az alkotmányossági kifogásokat csökkenti, de véleményünk szerint még mindig fennáll néhány pont tekintetében egy alkotmányossági kifogás megalapozottsága. Ennek a bé kénhagyásnak tehát ez az előnye is megvolna. Harmadrészt pedig többen szóltak már előttem arról, hogy az évenkénti infláció, az inflálódás a családi pótlék értékállóságát erősen kikezdte, reálértékben ezek a támogatások csökkennek, tehát a kormány ezt az e szközt alkalmazva a családi pótlék részbeni további inflálásával szerintünk azt a