Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2812 az 1995. évben . Ez nagyjából valóban megfelel az 1995. évi átlagos bérnövekedésnek, csak éppen a korábbihoz hasonlóan azt nem veszi figyelembe, hogy a társadalmi szinten számított létminimum ugyanitt húzódik meg. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a fizetendő táppénz vi szont már 18 000 forint feletti egy főre jutó jövedelem esetén csökken - és ne felejtsük el, az éves inflációt teljesen figyelmen kívül hagyva, az 1993as alapértékeket használja a törvény , egyértelmű, hogy már széles rétegek számára megszorítást jelentv e ezáltal. Kétségtelen, hogy a gyerekes családok nem fognak szervezetten tiltakozni. Itt nem kell sztrájktól tartani. Legfeljebb a gyermekvállalási kedv csökken, azaz nyugodtan lehet a családok terhére takarékoskodni. Fel sem merült, hogy más területekhez hasonlóan a megtakarítást a támogatás értékmegőrzésére fordítsák. De ha ezt nem teszik, akkor legalább illett volna a törvény ellentmondásait kiküszöbölni, azaz a törvényalkotónak ki kell mondania, hogy az inflációs értékcsökkentést is a családok viselik, a törvény 6. §a, melyet az 1993. évi V. törvény 3. §a állapított meg, nem érvényes. Az Országgyűlés éppen arról dönt, hogy az adott paragrafussal ellentétben semmilyen módon nem kívánja emelni, sem differenciáltan, sem ütemezve, a családi pótlék összegét . (10.50) Az év eleji törvényalkotás óta éppen elég idő állt az illetékes szervek rendelkezésére, hogy alaposan átgondolják a törvényt, illetve a végrehajtás egyes részleteit. Már az 1995. évi XLVIII. törvény vitája során jeleztük, hogy rendkívüli módon el bürokratizált az igénybejelentésnek a törvényben rögzített rendszere. Arról nem is beszélve, hogy az évenkénti érvényesítés adminisztrációs költségeit sem becsülte fel senki. A rendszer a törvényjavaslattal sem változott. A költségek pedig - tekintve, hogy a költségvetés tárgyalásánál hiányzik a társadalombiztosítás költségvetése - ugyancsak nem állapíthatók még meg. Az igényjogosultság megállapítása az esetek döntő többségében a munkáltatókon keresztül történhet, hiszen ők tudják a bérből élők jövedelmét i gazolni. Közel másfél millió kérelem elbírálása évente túl nagy munka. Mint már elmondtuk, bőven elegendő lenne az egyszeri igénybejelentést követően csak a változások nyomon követése, azaz a munkáltatókat kötelezni a jövedelmek ellenőrzésére és annak jelz ésére, ha valaki kiesik a megadott jövedelemhatárok közül. A törvénymódosítás rendkívül egyszerűen intézi el az adatok valódiságának megállapítását is, amikor a családra vonatkozó adatok ellenőrzését a települési önkormányzat jegyzőjére, a jövedelemre vona tkozó adatok ellenőrzését az APEHre bízza - igaz, azzal a megkötéssel, hogy ezt a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére kell végezniük. Meg vagyok győződve arról, hogy igazában senki sem gondolta át a folyamatot. A települési önkormányzatok ugyan is nincsenek felkészülve ilyen feladatra, különösen akkor, ha ez tömegesen jelentkezik. A népességnyilvántartás adatai nem eléggé megbízhatóak. Rengeteg az ingázó vagy ideiglenes lakásba bejelentett, így esetenként több önkormányzat között lehet csak a ké rdést rendezni. Az sem világos, hogy az egyedi ellenőrzési kéréseknek hogyan fog az APEH a jövedelem esetében eleget tenni. Mindenképpen szükség lenne a rendszer teljes kialakítására és megszervezésére. Többen jelezték már - nem akarok itt most részletesen szólni róla, magam is két tucat levelet kaptam fogyatékos gyermekek szüleitől - hogy a legkülönbözőbb helyzetek alakulnak itt ki. Vannak olyan esetek, amikor valakinek a lánya 17 éves korában lett súlyosan beteg, és a nyugdíjba kerülő szülők számára nem b iztosított, illetve nem eléggé, nem megfelelően preferált a gondoskodás. Más esetekben más nehézségek merülnek fel. Ezeket szinte egyenként is meg kellene vizsgálnia a megfelelő egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási szerveknek.
