Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2811 jelentős korrekciókkal, amelyek már a korábbi felszólalók mondandójában és az én hozzászólásaimban is elhangzottak. Kösz önöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Őt Hegyi Gyula képviselő úr követi. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Mélyen t isztelt Országgyűlés! Jó érzés volt négy ellenzéki hangvételű képviselői hozzászólást hallani most itt az Országgyűlésben. Ezeket szeretném most folytatni, amikor a családi pótlékról és a családok támogatására szolgáló korábbi törvényeket módosító, T/1605. számú törvényjavaslat tárgyában teszem meg a Független Kisgazdapárt részéről észrevételeimet. Egy éven belül immár másodszor foglalkozik az Országgyűlés a családi pótlék csökkentésének kérdésével. Csökkentésről kell beszélni, és nem valamilyen érdemi rend szer módosításáról, mivel a törvényjavaslat, éppen úgy, mint az Alkotmánybíróság által elutasított stabilizációs törvényrész esetében egyetlen célt szolgál: lefaragni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a családi pótlék fizetése az államháztartás számára jelent. A pénzügyi kormányzat ezt a kérdést kellő tálalás érdekében már áprilisban igyekezett becsomagolni, hivatkozva arra, hogy a cél csupán az igazságos közteherviselés megteremtése, magyarán, azok ne kapjanak családi pótlékot, akiknek anyagi helyzete ezt nem teszi indokolttá. Idáig a változtatás logikája még elfogadható is lenne. De az már korábban is egyértelmű volt, hogy a társadalom elszegényedése mellett ebből lényegi megtakarítás nem fog bekövetkezni. Az esetleges megtakarítás is gyakorlatilag cs ak abból ered, amit a rászorultaktól vesznek el. Mindenesetre el kell ismerni, hogy az Alkotmánybíróság döntésének, amely a családi pótlék változtatására vonatkozó korábbi törvényrész végrehajtását megakadályozta, volt annyi pozitív hatása is, hogy a jelen leg benyújtott törvényjavaslat alapján törlésre került néhány olyan durva igazságtalanság, amelyet az előző törvény még tartalmazott. A jelen törvényjavaslat indoklása leszögezi, hogy az Alkotmánybíróság döntései után annak érdekében, hogy a változások hat ályba léphessenek, az Országgyűlésnek külön törvényben kell rendelkeznie az alkotmányos követelményekkel is összhangban levő szabályozásról és a törvény hatálybaléptetéséről. A népjóléti miniszter mint a törvényjavaslat előterjesztője akkor járt volna el l ogikusan, ha az 1995. évi XLVIII. törvény idevonatkozó részét hatályon kívül helyezteti és egységes szövegben hozza a parlament elé. Úgy látszik azonban, hogy a kormányzati munkában a szakmai presztízskérdések fontosabbak, így ismét szaporítani fogjuk az á ttekinthetetlen, a módosítások módosítását jelentő törvények számát. A törvényjavaslat érdemi részére térve elöljáróban szeretnék visszatérni arra a gondolatra, amely a költségvetési vita során hangzott el. A pénzügyminiszter úr - az expozét követő felszól alásokra válaszolva - részletesen kifejtette, mi a különbség a rövid távú és a hosszú távú gazdasági célok között. Óva intett attól, hogy a rövid távú szempontok megelőzzék a hosszú távú elképzeléseket, mondván, ezzel éppen a jövőt tennénk tönkre. Az expoz éban büszkén sorolta, mekkora összegeket költ a kormány a hosszabb távú célkitűzések megalapozására. Éppen ezért döbbenetes számomra, hogy a kormányzat nem akarja észrevenni: a gyermeknevelés az ország, a társadalom egyik legfontosabb hosszú távú érdeke. L ehet itt rövid távon takarékoskodni, de ez a takarékosság később nagyon sokba kerülhet. Az elöregedés veszélye már ma is komoly fenyegetés, a rövid távú stabilizáció a jövő destabilizációjához vezet. De nézzük újra részleteiben a törvényt. A törvé nyjavaslat 1. § (1) bekezdése a családi pótlék fizetésének határául nettó 19 500 forint egy főre eső havi illetményt állapít meg. Az 1995. évi XLVIII. törvényben ez az érték 17 000 forint volt, azaz 14,7 százalékos növekedést vett figyelembe
