Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
2801 A megkérdezettek egyharmada elfogadja, hogy az egy főre jutó jövedelemhez kössék a családi pótlékot, és nagyfokú az egyetértés azzal is, hogy "szükség esetén a jobbmódúaktól kell elvenni" a családi pótlékot. A válaszadók kétharmada egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy úgy csökkentsék az állam kiadásait, hogy csak a szegényeknek adjanak szociális juttatást. A jövedelmi korlátot, amely alatt mindenképpen támogatni kell a családokat, a válaszadók átlaga 17 260 forint/fő/hó nettó jövedelemben jelölte meg, az alacsonyabb iskolai végzettségűek ennél alacsonyabban. Megjegyzem, hogy a kormány által javasolt legalacsonyabb határ is magasabb mé rtéket jelöl ennél. Ugyancsak a vizsgálatból idézem, hogy a családi pótlék javasolt új rendszerének bevezetése mellett a felmérés szerint a családok körülbelül húsz százaléka fog kimaradni az ellátásból. Minél nagyobb a család jövedelme, minél magasabb a c saládfő iskolai végzettsége, annál nagyobb az adott kategóriában a kiszorulók aránya. Így a budapestiek nagyobb arányban fognak kiszorulni, mint a falusiak és a vidéki városokban lakók. Az új rendszer várhatóan a jövedelemarányok némi összenyomódását eredm ényezi, ami a növekvő, társadalmilag is nehezen tolerált jövedelemdifferenciálódás mellett kívánatos is lenne. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság védelme szempontjából eltérő módon minősítette a biztosítási elemeket is tartalmazó, rö videbb időtartamú, illetve a szolidaritási elvre épülő hosszú időtartamú szociális ellátásokat. Döntése a családi pótlék új rendszerét nem tekintette alkotmányellenesnek, állásfoglalása szerint a törvényalkotó jogosult a támogatás egész jogi szabályozását a jogosultság jogalapjaira és az előfeltételre is kiható módon akként megváltoztatni, hogy azokra is kihasson, akik a támogatásra jogot szereztek. Követelményként előírta azonban olyan felkészülési idő biztosítását, amely a családok számára lehetővé teszi az új feltételekhez igazodó gazdálkodás megszervezését. A jogalkotónak ezen követelmények figyelembevételével lehetősége van arra, hogy egy állampolgári jogon járó szociális ellátást rászorultsági alapú ellátássá alakítson át. Az elmondottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat a gazdasági stabilizációs törvény szerint elfogadott terveket nem módosítja, e tekintetben a kormány álláspontja tehát nem változott. (9.50) A beterjesztett javaslatból azonban kiderül, hogy ez a törvényjavaslat nem terjed ki a családi támogatási rendszer egészére. A kormány, tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseire, amelyek közül az első fokozottabb védelmet biztosít a viszonylag rövid és meghatározott idejű, részben biztosítási elemet is tartalmazó ellátásoknak, mérlegeli a mostani törvényjavaslattal nem érintett családi támogatások további finomításának, korrekciójának lehetőségeit. Olyan megoldásokat keres, amelyek egyszerűbbé és az érintett családok számára kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá tehetik az ellátások igénybevétel ét. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat főbb rendelkezéseit az alábbiakban szeretném összefoglalni. Az általános szabály szerint családi pótlékot egy év időtartamra lehet megállapítani oly módon, hogy a jogosultsági év május 1jétől a következő év április 30áig tart. Ez a rendelkezés van összhangban a személyi jövedelemadótörvényben rögzített adóbevallás időpontjával. Ugyanakkor 1996ban a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a jogosultsági év egy hónappal korábban kezdődne. Ennek megfel elően a családi pótlék új rendszere, ha a parlament elfogadja, 1996. április 1jétől kerülne bevezetésre. Azon családok részére, akik március 1jéig benyújtják az igényérvényesítő nyilatkozatukat, az ellátás folyamatosan folyósításra kerül. Tekintettel arr a, hogy ezen időpontig mindenki számára rendelkezésre állnak az előző évi jövedelmére vonatkozó adatok, az igényérvényesítésnek akadálya nincs. Az új rendelkezések szerint az igényjogosultság megállapítása az 1995. évi jövedelem figyelembevételével történi k. Ez szükségessé tette a nyár elején elfogadott jövedelemhatárok felemelését, figyelemmel az 1995. évi nettó béremelkedésre. Ezt a lépést a kormány a törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének tekinti, mert ellenkező esetben a jogosultak körének további szűkülésével kellene számolni. Ennek megfelelően a családi pótlékra jogosító jövedelemhatárt 19 500 forintban javasoljuk megállapítani, teljes összegű ellátásra viszont a 18 000
