Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2767 fokozottabb figyelését és vizsgálatát tűzte ki célul, hanem úgy gondoljuk, hogy amennyiben a becslési módszert - amely természetesen eddig is létezett - erősíteni kívánjuk, hatékonyságát növelni akarjuk a törvény szintjén is, akk or ezt úgy próbáljuk megoldani, hogy mind alkotmányossági, mind gyakorlati szempontból jobb legyen, mint az eddigi. (20.40) Ezért mi úgy gondoltuk, hogy ezt a rendelkezést el kell hagyni, helyette viszont egy másik, új 60. §t kellene behozni, amelyre mi a kapcsolódó módosító javaslatunkat meg is tesszük. Indokainkat én egy héttel ezelőtt ismertettem. Ezért csak három pontban, hogy milyen is kellene hogy legyen ez a szándékolt új rendelkezés: 1. Ne tartalmazzon negatív diszkr iminációt. 2. Minden tekintetben megfeleljen a jogbiztonság követelményeinek. 3. A magántitkot és a személyes adatok védelméhez való jogot csak arányosan és a szükséges mértékig sértse vagy érintse. Olyan mértékig, amely egyúttal megfelel az egyenlő közteh erviselés alkotmányos kötelezettségének is. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, az SZDSZ frakciójából. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Enn ek a törvénynek az alkotmányügyi bizottsági vitája során hangzott el az, hogy új törvényes rendelkezések bevezetésénél fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az új intézmények mennyiben felelnek meg az alkotmánynak, mennyiben felelnek meg az egyéb jogszabályoknak. Ebben a törvényjavaslatban ugyanis több olyan új intézmény bevezetésére kerülne sor, amelyek az alkotmányügyi bizottságban ebben a körben komoly vitát váltottak ki. Az előbb már az egyik ilyen másfél órás vitával járó kérdésről tettem eml ítést. A másik ilyen nagy vita tulajdonképpen a becslési eljárással volt kapcsolatos. Az alkotmányügyi bizottságban senki nem vonta kétségbe a becslés jogosságát. Senki nem vonta kétségbe azt, hogy a már hatályos törvény is lehetőséget biztosít a becslésre , és a rendelkezésre álló APEHapparátussal a lehetőségek szerint eddig is le lehetett folytatni a mostani tervezet c) pontja szerinti eljárásokat. Tehát a becslés nem egy vadonatúj intézmény. Nem egy olyan intézmény, amit teljes egészében bárki is elutasí tott volna. A vita valóban a (3) bekezdés d) pontja körül csúcsosodott ki, és ehhez kapcsolódóan a (7) bekezdéssel kapcsolatosan. A (3) bekezdés d) pontja így hangzik: "Becslés alkalmazható, ha a magánszemély - a kizárólag nem önálló tevékenységből származ ó jövedelemmel rendelkezők kivételével - bevallott bevétele vagy jövedelme nem éri el a pénzügyminiszter által az adóév utolsó napját megelőzően az illetékes kamarák véleményének meghallgatásával kialakított, rendeletben közzétett bevételi, illetve jövedel emhatár összegét." Amint az a), b), c) ponttal nem volt semmi gondja a bizottságnak, a d) pont eléggé problematikus. Ennek az új jogintézménynek a bevezetése meggyőződésem szerint részletesebb kifejtést igényelne. Ugyanis, ha ezt a szöveget én figyelmesen elolvasom mint törvényszöveget, akkor ebből úgy tűnik, egy nagyonnagyon széles körű biankó felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, mert nem nagyon lehet megállapítani, hogy ezt a bizonyos jövedelemhatárt mi alapján állapítsa meg, minek megfelelőn állapítsa meg. Csak néhány kérdést vetek fel. Balsai István már az előbb említette: vane különbség, hogy valaki ezt főfoglalkozásban végzi vagy esetleg kiegészítésként foglalkozik még valamiféle adóköteles tevékenységgel? De folytathatnám. Egy ország területén is nagy különbségek lehetnek - ha Balsai Istvánnak az előbbi ügyvédi példáját folytatom , például egy Balaton környéki nagy szerződéses forgalommal
