Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2768 rendelkező vidéknek egész más jövedelmi viszonyai vannak, mint például egy viszonylag szegény területen élő üg yvédnél. De minden foglalkozásnál lehetséges ilyen hasonló területi elosztás. Más egy falusi varrónő kereseti lehetősége és más egy fővárosi, nagy forgalommal rendelkezőé. És még sorolhatnám ezeket a különbségeket. Nagyon nehéz megmondani azt, hogy terület enként lesze valami elhatárolás. Nem tudom. Persze területenként is nagynagy különbségek lehetnek, egészen eltérő okokból kifolyólag. A következő gond, hogy mit jelent ez a jövedelemhatár. Ezt sem tudom. Ez lehet egy minimum? Lehet. Lehet egy átlag? Lehe t. Lehet a kettő között valami? Az is lehet. Tehát a fogalmi meghatározatlanság, a fogalmi tisztázatlanság ebben a szakaszban a legnagyobb gond. Nem nagyon lehet megmondani, végül is mik lesznek azok a szempontok, amelyek alapján a pénzügyminiszter valamif éle határokat megállapíthat. Hadd ne mondjam: ebből a szakaszból még az sem tűnik ki, hogy foglalkozásonként külön kelle megállapítani ezeket a határokat. Nem tudom. Lehet, hogy valamilyen nagyobb áganként. Tehát a törvényszöveg önmagában nem ad fogódzót, és egy olyan felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, amelyik szinte adózási, jogszabályi alapokat jelentene. Ezt azért hangsúlyoztam, mert a jogalkotási törvény értelmében, annak a 4. § c) pontja szerint törvényben kell szabályozni különösen az állami pé nzügyeket, az adókat és az adó jellegű kötelezettségeket. Nos, az adózás nagyon kényes kérdés. Az adózás legfontosabb szabályait mindenképpen törvényben kell szabályozni. Ez a meglehetősen keret jellegű és tisztázatlan fogalmakkal dolgozó d) bekezdés meggy őződésem szerint kidolgozatlan, nem ad megfelelő iránymutatást arra, hogy a pénzügyminiszter tulajdonképpen mit tehet és mit nem tehet. Ha pedig nem ad erre a törvény iránymutatást, akkor egy olyan miniszteri feljogosítást tartalmazna ez a törvény, amelyik gyakorlatilag ebben a körben a jogalkotási törvény értelmében törvényi hatáskörben rögzített jogokat, törvényalkotási jogokat ruházna át a pénzügyminiszterre. Ez aggályos, alkotmányossági problémákat is felvet, és az alkotmányügyi bizottság nem véletlenül foglalt állást Brúszel László és Kristóf István egyik módosító indítványa kapcsán, hogy a teljes elhagyásra irányuló javaslatukat is támogatta az alkotmányügyi bizottság. Ez természetesen nem azt jelentette volna, hogy ne legyen becslés, hanem azt jelente tte, hogy ezek az új intézmények kidolgozatlanok, kellő törvényi garanciát nem tartalmaznak, és éppen ezért még mindig megnyugtatóbb az, hogy a hatályos becslési eljárás maradjon hatályban. Egy technikai kérdésre szeretném még fölhívni a figyelmet. Nem tűn ik ki a költségvetésből, hogy ehhez a munkatöbblethez, amelyet ez a meglehetősen nagyszámú eljárás jelentene, rendelkezike az APEH megfelelő apparátussal, megfelelő költségvetési fedezettel. Mert ha nem, akkor eleve fölvetődik az emberben az a gondolat, h ogy ez a viszonylag kisebb jövedelmeket érintő és nagyszámú eljárás nem lesze kontraproduktív. Nem azzal foge járni, hogy az APEHnek az az apparátusa, amely a c) pont szerinti becslési eljárásokat le tudná folytatni, esetleg kénytelen lesz a d) pont sze rinti kisebb jelentőségű eljárásokkal foglalkozni, egyszerűen azért, mert ezek könnyebben megfoghatóak. Egy hatósági eljárásban ezeket az adóbevételeket esetleg könnyebb utolérni, függetlenül attól, hogy ténylegesen vane mögöttük jövedelem vagy nincs. Mik özben a c) pont szerinti és valóban az adózási szempontból nagyon fontos becslési eljárásokra kevesebb munkakapacitás fog maradni az APEHen belül, ha erre nem lesz többletlehetőségük. Tehát megfontolandónak tartjuk - legalábbis tartottuk az alkotmányügyi bizottságban, akik támogattuk Brúszel László és Kristóf István mostani tervezett módosítás elhagyására irányuló indítványát , hogy kellően végiggondolt, kellően kidolgozotte ez a d) pont. Természetesen az alkotmányügyi bizottságban továbbra is nyitottak maradtunk arra, ha ez a kérdés megnyugtatóan rendezhető, akkor az alkotmányügyi bizottság azt tudná támogatni. A jelenlegi helyzetben azonban az volt a többségi vélemény, hogy a nem kellően kidolgozott új d) pontra és (7) bekezdésre
