Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2764 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Balsai István ké pviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném ott folytatni, ahol Mészáros képviselő úr abbahagyta. A becsléssel kapcsolatban természetesen mi magunk is egyetértünk azzal, hogy akár a hatályos jogszabály, akár egy változott jogszabály alapján ennek az eljárásnak legyen valódi létjogosultsága, és valóban az eltitkolt vagy eltitkolni szándékozott jövedelmeket ilyen módszerrel kényszerüljenek az adóalap megállapítása szempontjá ból azok, akiknek erre okuk van, tudomásul venni. Semmiképpen nem lehet egyetérteni azonban az ominózus (3) bekezdés d) pontjában írt becslési kötelezettséggel, illetőleg azokkal a feltételekkel, amelyek ezt lehetővé tennék. Azt hiszem, azzal senki sem tud vitatkozni, hiszen ez ma is így van, hogy például az a) pontban a vagyonszerzési illeték alapjának megállapítására vonatkozó becslés nem is igényel módosítást. Hiszen ez így van a tömeges ügyleteknél, az ingatlanszerzéssel kapcsolatos teljes országos ille tékhivatali hálózat abban a helyzetben van, hogy árnyaltan meg tudja becsülni; egy elfogadhatatlan vételár vagy más értékmegjelölés esetén nyilván a becslés a közvélemény számára is elfogadható megoldás. Ugyancsak a b) és c) pontot illetően fölösleges ez a módosítás, hiszen, ha az adó alapja nem állapítható meg, illetőleg, ha az iratok nem alkalmasak arra, hogy abból valamilyen adózási kötelezettségre vonatkozó tényt és következtetést vonjon le az adóhatóság, természetesen most is lehetőség van becslésre. E bben a három esetben azzal sem lehet sokat vitatkozni, hogy itt tulajdonképpen egy kimentéses bizonyításnak van lehetősége, tehát ezzel a megfordított bizonyítási teherrel egyet is lehetne érteni, és ez is van a gyakorlatban, hiszen az illetékhivatal becsl és alapján kiszab egy illetéket, és utána kell a szakértői bizonyítással, bírósági eljárással utánamenni annak, aki úgy érzi, hogy ez nem igaz. Tehát nem erről beszélgetünk, hanem a d) pontról. Mit is akar a d) pont? Ha jól értettük ebből a jogszabályból, azt akarja - ahogy ezt Mészáros képviselő úr nagyon plasztikusan megfogalmazta, és nem akarom az ő kormánypárti jelentőségét elgyengíteni, csak rá hivatkozom , hogy a pénzügyminiszterre bízza több százezer, valamilyen processziót folytató, az ország külön böző adottságú helyein a megélhetését ebből biztosító vállalkozó standard jövedelmének megállapítását. Igaz - és ehhez szeretnék részletesen hozzászólni , a pénzügyminiszter ebben a jogkörében eljárva értékes segítséget kell hogy kapjon, mégpedig az illet ékes kamarák véleményének meghallgatásával kell kialakítania a véleményét. Államtitkár Úr! Szeretnék önnek egy ön által nagyon jól ismert körben egy felsorolást tenni. Ma van három gazdasági jellegű kamara, amelyek így vagy úgy, de nehezen egzisztálnak: a Kereskedelmi és Iparkamara, a Kézműves Kamara és az Agrárkamara. Csak érintem, hogy azok a kamarák, amelyek még székházzal, tisztviselői karral sem rendelkeznek, semmiféle elfogadottsággal, hiszen csak nem olyan régen - hiszen még most is módosítgatjuk a törvényt, ami rájuk vonatkozik - álltak lábra, ha úgy tetszik, a semmiből. Hogyan lesznek ezek a kamarák abban a helyzetben, hogy mondjuk a kereskedők szakosztályát illetően egy megbízható és az önök számára elfogadható standardet mondjanak, gondolom orszá gosan, hiszen ez a törvény nem tesz különbséget a kamarák véleményalkotását illetően, hogy most milyen eltéréseket, milyen sávokat és milyen kondíciókat vegyenek figyelembe az adatszolgáltatás kapcsán a pénzügyminiszter számára a minimális adóalap meghatár ozásakor. Úgy gondolom, ez a három gazdasági kamara semmiképpen nem alkalmas jelenleg, és a jövő év során sem lesz alkalmas arra, hogy a több százezer, kötelezően kamarai tagsággal rendelkező tagjával kapcsolatban bármilyen szóródással is, de valamilyen no rmális és elfogadható limitet szállítson a pénzügyminiszter véleményének kialakítása előtt. (20.30)