Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2745 Köszönöm. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. Őt Götzinger István képviselő úr fogja követni. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A T/1644. szám alatt benyújtott törvényjavaslat, amely egyrészt az 1975. évi II. társadalombiztosítási törvényt, az 1994. évi LIV. törvényt a gyógyszertárak létesítéséről, és az 1992. évi XXII. törvényt a m unka törvénykönyvéről kívánja módosítani, csupán úgy kapcsolható össze, hogy előadójuk jelenleg egyaránt a népjóléti miniszter. A három törvény tartalmában eltérő jogterületeket foglal magában. Közülük időrendben az első, az 1975. évi II. törvény ma már ké tévtizedes jogszabály, amely a szociális elkötelezettségű, paternalista államot idézi, mindazokkal az előnyökkel és hátrányokkal, amelyek közül jó néhány a Bokroscsomag jegyében halt el, üresedett ki. Ezt a folyamatot kívánja törvényesíteni ez a jogszabál y is, amely tulajdonképpen egy avult és bonyolult jogszabályt próbál megújítani. A Független Kisgazdapárt alternatív gazdasági programja nem tudja elfogadni a nagy ellátórendszerek ilyetén módosítását, megszigorítását, amiben - például a szociálpolitikában , az egészségügyi ellátásban, a nyugdíjrendszerben, az oktatásban és így tovább - a kormányzat komoly pénzmegtakarítási lehetőségeket lát. A megszorító intézkedések általában anyagilag lerobbant területeket céloznak meg, olyanokat, amelyek fejlesztésre szo rulnak. Kétségkívül itt is előfordul pazarlás, a tevékenység hatásaival nem mindenben lehetünk elégedettek. Ezen mindenképpen változtatni kell, de semmiképpen sem forrásszűkítéssel, hanem olyan konkrét és célzott lépésekkel, amelyek a hatékonyabb felhaszná lást és a kedvezőbb hatásokat kikényszerítik. A törvénymódosító elképzelések nem számolnak azzal, hogy a finanszírozás változtatásához kifejezetten kedvezőtlenek a körülmények. Az életkörülmények romlanak, az életszínvonal csökken, emiatt a költségvetés ki vonulása két következménnyel járhat: az ellátás - többnyire egyébként sem magas - színvonalának visszaesésével, illetve a támogatásra, gyámolításra szorulók körének bővülésével. (18.50) A kormányzat nem veszi figyelembe a szolgáltatások aktív gazdasági sze repét, s nem vizsgálja az intézkedések árát, hatásait. Igaz, hogy az ehhez szükséges statisztikai és egyéb információk enyhén szólva hiányosak és nem mindig megbízhatók. Így az is elképzelhető, hogy minden vágyakozás ellenére összességében még érdemleges k özvetlen megtakarítás sem jelentkezik, miközben az átalakítás erőteljes negatív folyamatokat indít el a társadalomban és a gazdaságban. Az ellátórendszerek igazi reformjának - a közvetett hatások bonyolultsága miatt - mindenképpen elemzésekre, vizsgálatokr a kell épülnie. Magyarországon kedvezőtlenül alakulnak a demográfiai folyamatok: alacsony a születések száma, csökkenő a népesség, elöregedő a lakosság. Ezekre további negatív hatással lesznek azok a megszorítások, amelyek a gyermektámogatások rendszerét é rintik. Nem volt sok értelme kidolgozásuknak, hiszen csekély megtakarításokért nagy felfordulást okoznak, megalapozatlan és magasköltségű szabályozást jelentenek. Az Alkotmánybíróság eddigi döntéseivel is több ponton alkotmányellenesnek minősítette a gyerm ektámogatások módosítását. A lakosság egészségügyi állapotát és annak változását mindenképpen figyelembe kell vennünk. Ez rossz és romló, amit a születéskor várható élettartam csökkenése, nemzetközileg is kedvezőtlen értéke, a férfiak korai halálozása, a d aganatos és érrendszeri betegségek terjedése, magas előfordulási aránya stb. mutat. Ez természetesen nemcsak az egészségügyi ellátás kiterjedtségének, hozzáférhetőségének és minőségének, ezen belül is a megelőzés színvonalának a következménye, bár ezek hat ása sokszor döntő lehet.