Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2736 az érdekegyeztetéssel folytatott vitákban és a tárcák egymás közti egyeztetésében még tisztázhatók azok a nyitott kérdések, amelyekre ma nem tudtunk választ kapni. Két kérdésben azonban alapvető érdemi módosítás nélkül nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot. Ezért képviselőtársaimmal magam is azt remélem, hogy ezeket a lényeges véleménykülönbségeket sikerül a következő hetekben egy mással tisztázni és elsimítani. Ezek a kifogások semmi esetre sem politikaiak. Ezek kizárólag szakmai kifogások. Éppen ezért remélem, hogy lesz esély az egyetértésre. Miután azonban kormánypártiak vagyunk és a szakmai kifogásunk komoly, úgy gondolom, kicsi t lényegesebb magyarázatra és elfogadható érvelésre van szükség ahhoz, hogy önök ezt megértsék. A társadalombiztosítási törvénynek valamennyiünk igénye szerint hosszú távra tartósnak, kiszámíthatónak kellene lennie. Ma mosolyogva olvassuk azokat a munkákat , amelyek arról számolnak be, hogy akár 1975ben, de még 1929ben is milyen hosszú távra tervezték, és biztosításmatematikusok, statisztikusok és demográfusok milyen komoly előszámításokat végeztek azért, hogy kiszámítható nyugdíjrendszer, kiszámítható tár sadalombiztosítási jogszabályok garantálják a társadalom széles körű biztonságát. Azért gondolunk vissza erre mosolyogva, mert a mi rendszerünk olyan, amiben a demográfiai előszámításoknak és a kiszámíthatóságnak sajnos kevés esélye van, sokkal inkább függ a társadalom, a gazdaság teljesítőképességétől, a munkavállalók számától, a munkavállalók járulékfizetésének mértékétől, az ellátandók számától és azoktól a társadalmi kockázatoktól - nyugdíjtól, betegségtől, megözvegyüléstől , amelyek finanszírozására, kiegyenlítésére szolgálnak a társadalombiztosítási ellátások. Tudjuk tehát, hogy itt álmodozásra semmi ok, a hazai társadalombiztosítási törvények bizony évről évre módosításra kell hogy kerüljenek. Azonban - éppen azért, mert tudjuk, hogy a társadalmi kén yszerek milyen súlyosak - nem tekinthetünk el attól, hacsak nem akarjuk saját magunkat a foltozó varga helyébe képzelni, hogy milyen is ennek a társadalombiztosításnak a fazonja, vagy milyen kellene hogy legyen. Ezért minden év végi sürgetettségünk ellenér e is kénytelenek vagyunk abból a szempontból is végigtekinteni a módosító javaslatokat, hogy ezek hova visznek el, milyen irányba fejlesztik vagy milyen irányba változtatják meg a társadalombiztosítási törvényeket. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy a job b értelmezés kedvéért elmondjam, mi milyen ismérvek alapján módosítottuk vagy tekintettük át a társadalombiztosítási törvény módosítását. Koncepcionálisnak két kérdéskörben találtuk a módosító javaslatot. Itt szólt már miniszter úr arról, hogy változtatni kívánja a törvényjavaslat az évenkénti nyugdíjemelések rendszerét. Ez a módosítás a koalíciós pártok kormányprogramjában is benne van. Mi ennek a bevezetését üdvözöljük, valóban biztonságot teremt. A járulékcsökkentés, illetve a járulékelrendezés is egy ol yan koncepcionális kérdés, aminek a fontossága, időszerűsége ellen nehéz volna bármilyen érvet is felsorakoztatni. Az, hogy milyen vitánk van a járulékcsökkentéssel kapcsolatban, erre majd ki fogok térni. Sajnos azonban a reformnak nevezett, de inkább gazd asági vagy adminisztratív kényszer szülte javaslatok vannak többségben. Mi ilyennek tekintjük a táppénzszabályok módosítására, a copaymentnek nevezett lakossági vagy betegek általi hozzájárulás bevezetésére, a nyugdíjalap kiszámításánál érvényesülő degres szív szabályok változtatására, még pontosabban a változatlanságára és a kiegészítő biztosítások kedvezményének a csökkentésére irányuló javaslatokat. Ezekről is fogok majd szólni. Természetesen igen jelentős terjedelemben foglalkozik a törvény - erről szól t miniszter úr is - a járulékbeszedés szabályaival, a végrehajtás, az elévülés, a követelések, tartozások kiegyenlítésének a sorrendjével. Ezekre is szükség van. Tulajdonképpen nagyon fontos volna szólni - de itt erre most nem lesz lehetőség, ha meg akarom őrizni az önök figyelmét - azokról a javaslatokról, amelyek nem kerültek a törvénybe. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat fontosnak tartotta volna, hogy a
