Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2737 társadalombiztosítási ellátások legmagasabb összeghatárát valorizáljuk. Önök tudják azt, hogy az évi 9 00 ezer forinton felüli havi 75 ezer forintos összeghatár évről évre csökkent, és ebben ugyan van koncepció, hogy a kötelező biztosítás keretében egyre kisebb összegeket fogadjunk be, és lehetőség szerint tereljük át az e fölötti részeket a kiegészítő bizt osítások közé, azonban a biztosítási összeghatár egy ilyen mértékű elértéktelenítése egyrészt anyagilag hátrányos a nyugdíjbiztosítás számára - hiszen jövőre azzal, hogy nem változtatjuk ezt az összeghatárt, mintegy 68 milliárd forint bevételtől esik el , másrészt pedig teljesen ellenérdekeltté teszi a munkavállalókat a továbbdolgozásban. Olyan mértékben csökkennek az induló nyugdíjak a következő években, amit semmilyen ösztönzés nem kompenzál. Ezért meggyőződésem szerint, a mi véleményünk szerint a társa dalombiztosítás nemcsak bevételtől esik el, hanem a korhatáron való nyugdíjba vonulással vagy a korhatár előtti, sürgetett nyugdíjba vonulással jelentős kiadásokat vállal fel. Ezt a két dolgot meggyőződésünk szerint együtt kellene mérlegelni. Ezért sajnálj uk, hogy ez nem maradt ki. Erre már nem fogunk tudni házszabályszerű módosító javaslatot megfogalmazni, de ezt a kérdéskört vizsgálandónak tartjuk. Nem hiszem, hogy szó nélkül el lehet menni amellett, hogy nem került be a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat ar ra vonatkozó javaslata, hogy csökkentsük a tanúvallomással elismerhető szolgálati idők mértékét. Nem hiszem, hogy ma Magyarországon a feketegazdaság ilyen terjedelme mellett el lehetne vállalni egy olyan típusú társadalombiztosítást, amelyik tulajdonképpen a szolgálati időből öt esztendőt tanúvallomással igazoltat. Ehhez semmiféle járulékfizetés nem kapcsolódik, és ezt a társadalombiztosítás kifizeti. Kérdezem én: miért kéne akkor az embereket bejelenteni, ha tanúvallomással öt évet lehet igazolni járulékfi zetés nélkül? Elképesztőnek tartom, hogy ez a módosítás miért nem került be a törvénybe. Természetesen vizsgáltuk a tekintetben is a törvényt, hogy hány szakasza foglalkozik az ellátásokkal és hány a járulékfizetés szabályaival. Érthető talán, hogy az ellá tásokkal tíz paragrafus foglalkozik, míg lényegesen nagyobb terjedelemben, mintegy 15 passzusban - és valóban, ahogy Kiss József mondta - alkotmányjogászoknak és jogszabályszerkesztésben csemegéző szakembereknek való olvasmány a zárórendelkezések fejezete , amely tulajdonképpen kétszer annyi törvényhelyet módosít, mint amennyi magában a törvényjavaslatban szerepel. E tekintetben is lettek volna bizony - ha mi vagyunk az alkotmányügyi bizottság - komoly aggályaink és felvetéseink. Jelentem azonban az előterj esztőnek, hogy végigolvastam tegnap a zárórendelkezések valamennyi passzusát, tudom, hogy miről szólnak, és természetesen ezekhez is fogunk módosító javaslatokat megfogalmazni. Örömtelinek tartom, hogy legalább az általam koncepcionálisnak nevezett két dol og szerepel a kormányprogramban. És nagyon fontosnak tartom megemlíteni azt - ez a komoly kifogásunk , hogy a reformnak nevezett változtatások mindegyike sajnos ellentétes a kormányprogram célkitűzéseivel. Két olyan tényről szeretnék beszélni, ami tulajdo nképpen a lényeges kérdések közül megjegyzésekkel, de támogathatónak látszik. Az egyik a nyugdíjemelés szabályainak a változása. Erről szólt már miniszter úr is, Kiss József is, nem térnék ki rá részletesen. (18.10) Számunkra bármelyik változat, mind a Nyu gdíjbiztosítási Önkormányzaté, mind a kormányé támogatható. A járulékcsökkentés ügye a másik kérdés. Tulajdonképpen való igaz, hogy nemcsak gazdaságpolitikai szempontból szükséges a járulékcsökkentés, hanem annak okán is, hogy az elmúlt évben a társadalomb iztosítási ellátások, az egészségügyi ellátások közül kimaradt a fogászati ellátás, a mentőszállítás korlátozódott, a szanatóriumi ellátások terjedelme csökkent, és tulajdonképpen az üzemegészségügyi szolgálatot sem finanszírozza a társadalombiztosítás. H a munkáltató lennék, én
