Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
2732 tűnik, hogy még arányosnak tekinthető ez a bizonyos megosztás a munkáltató és a társadalombiztosítás között. Az Egészségbiztosítási Pénztár nem tartja kezelhetőnek és megvalósíthatónak ezt a megoldást. Állításuk szerint a táppénzes kiadások egyharmadának munkáltatókra terhelése, az már a 15 nap betegszabadság letelte után például egy háromnapos táppénz esetében egy nap terhelését jelenti, ennek költségei, a behajtás költségei valószínűleg meghaladják a befolyó összeget, amivel egy munkáltatótól egy nap táppénz kiadásait meg tudja téríttetni a társadalombiztosítás. Érdekes, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban - sajtóból szerzett információink alapján - támogatták ezt a javaslatot a munkáltatói oldalról is. Valószínűnek tartom , hogy azért, mert az Érdekegyeztető Tanácsban jelen lévő munkáltatói, munkaadói képviseletek a nagyobb munkáltatók képviseleteit jelentik, vagy legalábbis nem biztos, hogy szignifikánsan lefedik a magyar munkáltatói réteget. Úgy tűnik, hogy a nagyobb munk áltatóknál - ahol érvényesül a biztosítás alapelve, amiért a biztosítást kitalálták: a szolidaritás elve , ezeknél a munkáltatóknál egy járulékcsökkenés és egy átterhelése a táppénzkiadásoknak még elviselhető terhet jelent. Míg a járulékcsökkenés ugyanakk or a törvényben általános és egyetemleges, tehát mindenkitől enged el - hadd ne mondjam ki a százalékot, mert miért pont az a százalék lenne igaz, amit én most kimondok , ebben az esetben az átterhelés viszont nagymértékben függ attól, hogy az illető munk áltatónak mennyire van szerencséje, mennyire nyúlt bele a munkavállalóinak a kiválasztásakor abba, hogy beteget, rokkantat, idősebbet is alkalmazott. Úgy érzem, hogy főleg a kis munkáltatóknál, ahol nyilvánvaló, hogy az egész vállalkozás elbírja három fő f oglalkoztatását és ezzel egyensúlyban van, ugyanez a vállalkozás fejreáll, csődbe megy, ha az egyik fő kiesik, tartósan keresőképtelen állományba kerül, helyettesíteni kell, és a munkáltatónak a helyettesítés költségei mellett kell esetleg még viselni egy tartós keresőképtelen állomány egyharmad táppénzköltségeit. Ezt megfontolásra ajánljuk; ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár ajánlatában lennének olyan elemek, amelyekkel valamilyen egyensúly, kompromisszum mentén kezelhető lenne a kér dés. Bizottságunk legélénkebben - kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt - azt vitatta, hogy a tervezet a kormányt hatalmazza fel arra, hogy egyes területeken térítési díjakat állapítson meg, azaz módosítsa a térítés nélkül igénybe vehető és a térítés es ellátási kört. Eddig is voltak ilyen kormányrendeletek, a 89/90es vagy a 107/1992es, magyarán szólva a rendszer eddig is valamilyen módon így működött - de nem volt egy általános felhatalmazás. Ha itt egymás között vagyunk - mert már megint szűkül az a kör, amelyik így estefelé társadalombiztosítási kérdésekkel is foglalkozik , azt jelentené ez a törvényhely, hogy a szép magyar szóval "copaymentnek", de nevezhetnénk végre általánosan biztosítotti hozzájárulásnak, tehát ennek a kérdéskörét igyekszik a javaslat törvénynél alacsonyabb szinten, alacsonyabb jogszabályban, kormányrendeletben rendezni. Ez komoly alkotmányos aggályokat vetett fel a bizottságban. Többen felvetették: aggályosnak tartható, hogy törvény szabályozza a fizetési kötelezettségeket és rendelet az ingyenes szolgáltatások körét. Bizottságunk nem tekinthető profinak alkotmányossági, alkotmányjogi kérdésekben, de szíves támogató figyelmét kérjük hozzáértő képviselőtársainknak és hozzáértő bizottságoknak, szem előtt tartva azt a Murphy óta közismert tényt, hogy valószínűleg profik alkották a Titanicot és amatőrök a bárkát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Puha Sándor képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának, aki a bizottság többségi véleményét ismerteti. DR. PUHA SÁNDOR , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1644. számú törvény három területet ölel fel, három területről fogalmaz meg módosításokat. A társada lombiztosítási részről képviselőtársam az előbb
