Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEMETER ERVIN, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségének előadója:
2733 szólt, a munka törvénykönyvére vonatkozó részről nyilván a foglalkoztatási bizottság előadója fog szólni. Nálunk a bizottságban a gyógyszertárak létesítéséről és működéséről szóló rész, a 2425. § váltott ki vitát, nyilván azért, mert ez tartozik az önkormányzati bizottság kompetenciájába. A bizottság végül vita után, 4 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Miről is szól ez a törvény tulajdonképpen, h ogyan született meg és miért fontos? Erről szeretnék néhány szót szólni, és ezek köré próbálom a bizottsági vitában elhangzott véleményeket csoportosítani. A '94. évi LIV. törvény a gyógyszertárak privatizációjáról tulajdonképpen mé g annak szellemében rendelkezik, hogy ez a vagyon állami vagyon, így ír elő határidőt és így ír elő kötelezettségeket a privatizációra vonatkozóan. '94 decemberében fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely az önkormányzati törvény 107. § 2/b pontjá ban az önkormányzatok tulajdonába adja a gyógyszertárakat. Ennek értelmében, ennek szellemében nem nagyon érhető, hogy a parlament miért ír elő az önkormányzatok részére az ő vagyonukra vonatkozóan határidőt és privatizációt. A határidőt mindenképpen módos ítani kell, el kell törölni a '95. december 31ei határidőt. Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható, az önkormányzatok nagy többségénél ezt nem fogják tudni betartani. A vagyon privatizálására vonatkozó résznél pedig valóban semmi nem indokolja azt, hogy az Ors zággyűlés írja elő az önkormányzatoknak a privatizációs kötelezettséget. Hiszen végül is a hozzátartozói személyi jog alapján például a privatizáláskor vagyonhoz jutó gyógyszertártulajdonos, aki esetleg nem a patikus lesz, ha a személyi jogot elveszíti, p éldául meghal, tehát egy másik ember hozzátartozói személyi jog címén a patikát tovább működtetheti, ha megfelel azoknak a feltételeknek, amiket a gyógyszertári törvény itt előír. Semmi nem indokolja, hogy ugyanezt a jogot megtagadjuk az önkormányzatoktól is, hiszen végül is tulajdonosként, bérletként vagy üzemeltetési szerződéssel lehet a patikát, a gyógyszertárat működtetni. Az önkormányzatok a vagyonukról igenis saját körben, saját felelősségükre dönthetnek. Valószínű, hogy a gyógyszertárak jelentős rész ét így is el fogják adni, magántulajdonba fogják adni, azonban lesznek olyan gyógyszertárak, amelyek nem kelendőek, amelyeknek az üzemeltetése nem biztos, hogy nyereséges. Itt az önkormányzat kötelezettsége úgyis megmarad a gyógyszertár működtetésére. Itt meg kell találni azt a módot, azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat más módon, tehát nemcsak a patika eladásával, privatizálásával működtethesse a gyógyszertárat. Ekörül alakult ki vita tulajdonképpen, és az önkormányzati bizottság többségi véleménnyel - amihez ellenzéki képviselők is csatlakoztak - támogatta ezt az álláspontot, illetve az általános vitára való bocsátását, az általános vitára való alkalmasságát ennek a törvényjavaslatnak. (17.50) Hogyan született meg tulajdonképpen ez a törvényjavaslat? A budapesti önkormányzat petícióval fordult az önkormányzati bizottsághoz, illetve a parlamenthez. Az önkormányzati bizottság október hónapban tárgyalta ezt a témát, és ennek alapján született meg a kormánynak ez a törvényjavaslata, ami most a parlament elé került. Mivel a bizottság döntő többsége vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot, mi a magunk részéről és én a magam részéről szintén javaslom a parlamentnek, hogy tűzzük napirendre, ha szükséges, módosító javaslatokkal jobbítsuk a törvény ter vezetét és utána a parlament fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának, aki a bizottság kisebbségi álláspontjá t ismerteti. DEMETER ERVIN , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségének előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság a három törvény módosítása közül - mint ahogy képviselőtársam is e lmondta - eggyel
