Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak

1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KISS JÓZSEF, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:

2731 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A parlament

szociális és egészségügyi bizottsága 1995. november 16ai ülésén megvitatta a

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és

működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvény

könyvéről

szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról rendelkező T/1644. számú törvényjavaslatot, és annak

általános vitára bocsátását 11 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta. Ez

magyarázatra szorul! A bizottságban hosszas é

s tartalmas vita alakult ki; itt nem vállalkozhatom másra, mint a

leglényegesebb elemek kiemelésére. 1. Senki nem vitatta érdemben, hogy a törvénymódosítások beterjesztése nem tűr halasztást, így a

bizottsági ülésen a társadalombiztosítási önkormányzatok j

elen lévő képviselői, vagy a Magyar

Gyógyszerész Kamara, vagy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselője sem

vitatta, hogy a törvényjavaslat általános vitájának megkezdése halaszthatatlan és fontos az esetleges

tartalmi kifogások ellené

re is. 2. A vitában is nyilvánvalóvá vált, hogy a benyújtott módosítások formailag megnyitják az 1975.

évi II. törvény mindazon paragrafusait, amelyek változtatása a jelenleg is folyó érdekegyeztetési

folyamatban változásban van, így lehet esély arra, hogy a költségvetési és a társadalombiztosítási

alapok költségvetéséről szóló törvény vitájával párhuzamosan módosító javaslatokkal a

kompromisszumok átvezethetők legyenek. 3. Röviden térnék ki azokra a témákra, amelyek a legélénkebb vitát váltották ki a bizot

tság

ülésén. Az egyszerűbben kezelhető ügyekről szólnék először. Idegen elemként van jelen a módosító javaslatban az úgynevezett vegyes rendelkezések között a

24. § első három bekezdéseként a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól

szó

ló 1994. évi LIV. törvény módosítása, amelyet lehet csak egy határidőmódosító apró

módosításnak is tekinteni, de lehet egy, a gyógyszertárműködtetéshez szükséges személyi jogot

jelentősen kiürítő módosításnak is értelmezni, ami szellemében alakítja át az 1994. évi LIV. törvényt.

Ezzel a módosítással egyébként ebben az értelemben is egyetértett a bizottság többsége, és ebben a

szellemben is támogatja ezt az indítványt. A javaslat megváltoztatja az éves nyugdíjemelések eddig szokásos módjait - mint ahogy it

t miniszter úr az expozéjában említette , amely, valljuk be, gyakran méltatlan vitákkal is járt évente

kétszer a Ház nyilvánossága előtt, és megszünteti azt a lebegtetett bizonytalanságot, hogy a

nyugdíjemelés eddig az adott évi várható nettó átlagkereset növekedéséhez volt kötve, míg a jövőben

a tervezet szerint az előző évi tény átlagkeresetnek megfelelően növekedhetne a nyugdíj. (17.40) Az 1995. évi tény- és a '96. évi várható adatok között nincs akkora különbség, ami

érdeksérelemmel járna a nyugdíjasok számára. Jelentős előrelépésnek tekinthetjük akkor azt, hogy a

parlamenti viták nélkül, automatikusan történhet meg a nyugdíjak emelése; ezt csak üdvözölhetjük,

ha a végrehajtás konkrét szabályaiban vannak és lesznek is még viták a következőkben. Élénk vi

tát váltott ki és valószínűleg a következőkben is a legvitatottabb problémák egyike lesz a

keresőképtelenségi napok finanszírozásának megosztása a társadalombiztosítás és a munkáltató

között. Miniszter úr is említette, a vitában is élénken megfogalmazódott

: komoly aggályok merülnek

föl azzal kapcsolatban, hogy az eddigi 10 nap betegszabadság, majd ezt követően táppénz - amit a társadalombiztosítás finanszírozott - rendszer helyett 15 nap betegszabadság, majd ezt követően

táppénz, amelynek egyharmad részét a munkáltató, kétharmad részét a társadalombiztosítás

finanszírozza. Az erre való átállás komoly aggályokkal jár. Az első, az alkotmánybírósági álláspont tűnik a legkevésbé aggályosnak, hiszen az

alkotmánybírósági döntés a Bokroscsomaggal kapcsolatban való

színűleg itt is alkalmazható, és úgy