Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
2729 A törvényjavaslat tartalmazza a nyugdíjak 1996. évi megállapításához szükséges számítási indexeket, amelyek nélkül nyugdíjmegállapítás nem tört énhet. Ugyanis az 1995. évben alkalmazott számítási mértékek hatályukat vesztik. A hatályos szabályozás szerint az 1993. év előtt elért kereseteket 1994. évi szintre kell átszámítani. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat egyidejűleg javasolja az 1993. évi ker esetek valorizálását is. Ez a javaslat kétségtelenül javítaná az induló nyugdíjak színvonalát, de a jövő évi 1 milliárd forintot meghaladó - a továbbiakban pedig halmozottan növekvő - többletkiadásai miatt a kormány ezt nem támogatja. Az induló nyugdíjak s zínvonalának javítását célozza a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset degresszív számítási szabályainak enyhítése. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben azt javasoljuk, hogy havi 20 ezer forint helyett havi 25 ezer forintnál kezdődjön a cs ökkentett nyugdíjalapszámítás. Ez a kedvező változás a nyugdíjkiadásokat jövőre közel 1 milliárd forinttal növeli. Az egészségbiztosítási szakterületen a törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy egyes egészségbiztosítási szolgáltatások esetében részleges térítési díjat határozzon meg. A lakossági hozzájárulást - a részleges térítési díj előírását - a kormány nem a gyógyítómegelőző ellátás alapvető területein, hanem egyes, orvosi szaktevékenységhez már nem kapcsolódó, azaz ápolásiszolgá ltatási funkcióként tervezi olyan méltányos módon, hogy ezzel az orvosilag indokolt ellátások igénybevételét ne korlátozzuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hallgathatom el, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a lakossági térítés további előírásával ne m ért egyet, és utalnom kell arra is, hogy a kormányrendeleti szintű szabályozással szemben - bár ez a jelenlegi gyakorlattal adekvát - képviselőtársaim közül többen törvényi szintű szabályozást tartanak szükségesnek. Itt szeretném jelezni, hogy az utóbbi megoldás nagyobb garanciális jelentőségét a kormány is elismeri, és kész az ilyen jellegű képviselői javaslatok befogadására. A táppénzre és a betegszabadságra előterjesztett törvénymódosítási javaslat a biztosítottakat annyiban érinti, hogy az eddigi 10 n ap helyett 15 napra hosszabbodna az az időszak, amelyre a betegszabadság címén a munkáltatótól kapnak ellátást a keresőképtelen munkavállalók. A beterjesztett javaslat ezentúl - a munkáltatói érdekeltség erősítése érdekében - a táppénzköltségeket megosztja oly módon, hogy a munkáltatók a dolgozók által igénybe vett táppénz egyharmadát megtérítik az egészségbiztosítónak. Ezzel összességében a keresőképtelenség miatti ellátásoknak az egészségbiztosító 5055 százalékát, a munkáltató 4550 százalékát finanszíro zza. (17.30) Ez a munkáltatói többletteher mintegy másfél százalékpont egészségbiztosítási járulékmértéknek felel meg. Az élőmunka társadalombiztosítási terhelésének azonban ennél nagyobb mértékű csökkentése lenne indokolt, elősegítendő a gazdaság versenyk épességének javítását, illetve a feketegazdaság visszaszorítását. A kormány javaslatában ezért összességében 4 százalékpont munkáltatói járulékcsökkentés - 3 százalékpont az egészségbiztosítást érintően januártól, 1 százalékpont a nyugdíjbiztosítást érintő en júliustól - szerepel. Ezzel egyidejűleg a munkavállalói járulék terhelése a nyugdíjalapot illetően január 1jétől 2 százalékponttal növekedne a javaslat szerint. Tisztelt Ház! Mint az önök előtt is ismert, a kormány és a szociális partnerek között az Ér dekegyeztető Tanács keretében intenzív tárgyalások folynak, és - erről is értesülhettek - a körvonalazódó megállapodások alapján jó okunk van feltételezni, hogy a járulékmértékek most ismertetett változtatási javaslatai jelentős korrekciót igényelnek. Ezér t hangsúlyoznom kell, hogy a kormány a beterjesztett javaslathoz képest a folyamatban lévő érdekegyeztetés és a parlamenti vita alapján természetesen befogadja, sőt maga is kezdeményezi azokat a komplex módosító javaslatokat, amelyek kielégítik az államház tartás, ezen belül a társadalombiztosítási alrendszer költségvetési egyensúlyának követelményét is. Így például esély van arra, hogy elkerülhető lesz a javaslatban
