Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
2728 Mindenekelőtt megköszönöm, hogy a tisztelt Ház vállalta a sürgős t árgyalást, annak érdekében, hogy még időben megszülethessenek a társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetését megalapozó törvényi rendelkezések. Az idei parlamenti döntés ezenkívül azért is elengedhetetlen, hogy 1996. január 1jétől a nyugdíjakat m eg lehessen állapítani. Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz fűzött részletes írásbeli indoklásra tekintettel csak a legfontosabb és a legvitatottabb kérdésekről szeretnék bővebben szólni, és jelzem, hogy a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkorm ányzatok eltérő álláspontját az érintett kérdéseknél külön fogom ismertetni. Az 1975. évi II. törvény módosítási javaslatai közül nem térek ki azokra, amelyek a jogi környezet változásainak követése, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükségesek. Ily en például a szabadalmi ügyvivőkről szóló, a szakképzésről szóló törvényekkel való harmonizáció. Itt említem a társadalombiztosítási tartozások behajtási és végrehajtási rendjének e törvényben javasolt komplex szabályozását is, amely az adóigazgatásról és a bírósági végrehajtásról szóló törvényeknek a társadalombiztosítás szakterületére vonatkozó rendelkezéseit, alkalmazási módját tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíj szakterületen javasolt módosítások közül rendszerértékű változást jelent a nyu gellátások évenkénti emelésének új szabályozása. Ismeretes, hogy az 1992 óta érvényes törvényi szabály szerint a nyugellátásokat évente a nettó átlagkereset tárgyévben várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni március és szeptember hónapokban. (17.20) A várható mérték nem objektív mutató, nem véletlenül váltott ki politikai számháborús csatározásokat, gyakran évi háromszori parlamenti tárgyalási menetben, név szerinti szavazásokkal. A nyugdíjasok is becsapva érezték magukat, mert a várható mérté k, többféle prognózis közül, a nyugdíjalap hiánya miatt általában az alacsonyabb mértékű emelést kapták. Már 1994ben konszenzus jött létre abban, hogy át kell térni az előző évi tényleges, nettó átlagkeresethez igazodó nyugdíjemelési rendszerre, de ez az egyes évek között jelentősen eltérő mértékek mellett nem volt megvalósítható. 1996. január 1jétől az áttérés reálisnak tűnik, mivel a nettó átlagkereset növekedésének az 1995. évi tényleges és az 1996. évi várható mértéke között számottevő különbség nem p rognosztizálható. A nyugdíjemelésnek a tényadathoz kötése egyben lehetővé teszi, hogy a végrehajtás köztes országgyűlési határozatok nélkül valósuljon meg. Ezekben az alapkérdésekben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal azonos az álláspontunk. A vélemények azonban a megvalósítás ütemezésében eltérőek. A kormány, meghallgatva a nyugdíjasok érdekképviseletének véleményét is, azt javasolja, hogy az emelés továbbra is két lépcsőben történjen. Az év elején nyújtott emelési előleget július hónapban a tényadatnak megfelelő, januárig visszamenőleges hatályú, végleges rendezés követné. A kétütemű emelés mértékét az önkormányzatokkal egyetértésben kiadandó végrehajtási kormányrendelet szabályozza, a nettó átlagkereset növekedésének első tíz havi tényadata alapján, fig yelembe véve a társadalombiztosítási alapok likviditási helyzetét és az év eleji várható áremelkedéseket is. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat álláspontja e kérdésben megosztott. Az egyik változatuk csak abban tér el a kormány javaslatától, hogy az év elej i előleg mértékét is - az előző évi júliusi emelés mértékében - törvényben rögzítené. A másik változatuk szerint a nyugdíjemelés rendszere júliustól júliusig terjed, az átállás évében fél évnek megfelelő emelési összeget - egységes, 7 százalékos mértékkel - a nyugdíjasok 1996 január hónaptól kapnák meg. Ezt követően az emelési rendszer automatikusan júliustól júliusig terjed. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak ez a javaslata, miután nem visszamenőleges hatályú, a nyugdíjalap likviditása szempontjából kedv ező. Hátránya, hogy az átállás évét követően a nyugdíjasok csak az év közepén, egy alkalommal jutnak emeléshez.
