Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁLINT GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
28 1995. október 31éig a meghatározott célok alapján dolgozza ki a szakképzés távlati fejlesztési programját. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat előkészítése során gondosan ügyeltünk arra, hogy a szakképzési törvény a javasolt módosít ásokkal és kiegészítésekkel együtt továbbra is a piacgazdaság fokozatos kiépítését figyelembe véve maradjon meg keretjellegű szabálynak, amely önállóságot és kellő mozgási lehetőséget biztosít a végrehajtók számára. Mindezek alapján kérem a tisztelt Orszá ggyűlést, hogy a kormányprogramban előírt módosítást tartalmazó törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm államtitkár úr expozéját. Most a bizottságok előadóinak felszólalására kerül sor. Először megadom a szót Veér Miklósnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. (17.20) VEÉR MIKLÓS , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 19 95. augusztus 30án megtartott ülésén vitatta meg a benyújtott törvényjavaslatot. Ez a javaslat nem annyira tartalmi, mint inkább formai, korrekciós változásokat tartalmaz, hogy az 1993. évi LXXVI. törvény összhangban legyen a hozzá kapcsolódó más törvénye kkel. Itt kell megemlítenem azt is: az is követelmény, hogy a szakképzési törvény feleljen meg céljának, tehát annak, hogy az az adott gazdasági környezetben is alkalmazható legyen, tehát nemcsak a fővárosban, nemcsak a megyeszékhelyeken, hanem az ország k isebb városaiban, kisebb településein is, ahol folyik a képzés. A bizottsági ülésen felmerült az is, hogy a képzés - sajnos nem ritka esetben - kapcsolódik a feketegazdasághoz is. Különösen a felvételek idején. Bízunk abban, hogy a feketegazdasággal való h arcunk - a megerősödő kamarákkal együttműködve - eredményes lesz ezen a téren. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ellenszavazat nélkül, 10 igen, 2 tartózkodás mellett a szakképzési törvényhez benyújtott módosítást általános vitára való alkalmasság sz empontjából jónak ítélte. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Bálint Györgynek, a mezőgazdasági bizottság előadójának. DR. BÁLINT GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság előadója : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy rövid felszólalásomat egy személyes megjegyzéssel kezdjem. Félig kész, fiatal szakember koromban köteleztem el magam a szakképzés és az ismeretterjesztés kérdésével, mert már akkor meggyőződésem volt, hogy egy ország sorsát a kiművelt emberfők sokasága határozza meg, és azóta foglalkozom, foglalkoztam, amikor lehetőségem volt rá és azt megengedték - szakképzéssel és ismeretterjesztéssel. Éppen ezért nagy megtiszteltetés számomra, hog y a mezőgazdasági bizottság megbízásából és nevében elmondhatom néhány gondolatomat a szakképzési törvény módosításával kapcsolatban. Azok közé tartozom, akiknek az a meggyőződése, hogy egy nemzetgazdaság szerves egészet képez, amelyben a mezőgazdaság is c sak akkor tud egy bizonyos fejlettséget elérni, ha a nemzetgazdaság többi ágazata - az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások , az infrastruktúra is megfelelő fejlettséget ér el. Tehát a szakképzésről szóló törvénynek is egy ilyen szerves egésznek kell le nnie, amelyből természetesen a megfelelő részét kell az agrárszakképzésnek is kivenni. S az az érzésem, hogy azok
