Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROZGONYI JÓZSEF, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
29 a specialitások, azok a jellegzetességek, amelyek az agrárszakképzést jellemzik, ebben a törvényjavaslatban kellőképpen nem domborodnak ki. En nek okát talán nagyon röviden abban határozhatnánk meg, hogy strukturálisan a mezőgazdaság változott meg a rendszerváltozás következtében talán legnagyobb mértékben, nemcsak azért, mert az üzemméretek változtak meg, hanem azért is, mert új és új követelmén yek kerülnek előtérbe. Talán megengedik, hogy ezek közül csak négyet soroljak fel, mint a négy legfontosabbat. A szakképzésnek ma már feltétlenül nem a mennyiségi termelést kell előtérbe helyeznie, hanem a minőség kérdésé t. Lehetne sorolni tucatjával azokat az agrártermékeket, amelyeket akkor tudunk a világpiacon jól értékesíteni, ha azok kiváló minőségűek, kiváló minőségben állítjuk azokat elő. De természetesen a mezőgazdaságnak elemi érdeke az, hogy azok az iparcikkek, a melyeket a mezőgazdaság felhasznál, ugyancsak kiváló minőségűek legyenek és nem olyan eldobandó minőségűek, mint amilyet szegény szőlősgazdák kénytelenek voltak ezen a nyáron megtapasztalni. A második premissza a piacosság kérdése, az, hogy csak piacra érd emes termelni. Tessék elhinni, ez a gondolkodásmód generális megváltoztatását igényli. A harmadik a feldolgozottság kérdése, amelyről már itt ma esett szó, és amely tekintetében nem kizárólag a mezőgazdasági feldolgozóipar, az élelmiszeripar kérdéseit érte m, hanem azt a házi, családi feldolgozást is, amely a termékek értékének jelentős növekedését idézheti elő. A negyedik premissza, amelyet talán egy kicsit - hogy mondjam csak - újszerűnek lehet mondani, az a környezetvédelem kérdése, amelyet egy kicsit a m ezőgazdaság fejlesztése során az elmúlt évtizedekben elhanyagoltak és amely nagyon fontos olyan szempontból, hogy csak akkor juthatunk be termékeinkkel a világpiacra és akkor őrizhetjük meg családunk és a belső fogyasztók egészségét, ha olyan termékeket ál lítunk elő, amelyek egészségre ártalmas vegyszermaradékokat nem tartalmaznak, és e tekintetben jelentősen lépünk előre. Mindez a tartalmát adja meg a készülő szakképzési törvénynek, illetőleg módosításának. Nagyon egyetértek a törvénymódosítás azon alapkér désével, hogy a szakképzést az állami oktatási intézmények mellett a kamarákra kell alapozni, de úgy gondolom, ebben jelentős szerepet vállalhatnának és feladatot teljesíthetnének intézmények és szervezetek is, amelyek jól képzett szakemberek irányításával , a szakképzés ügyének előremozdítását segíthetnék elő. Úgy gondolom, ennél a problémánál, a szakképzésnél, a szakképzési törvény módosításánál is érvényes az a szabály, hogy a lényeg a részletekben lakozik, és ezért a részletes vitában szeretnénk kifejten i azt a véleményünket, amely a törvénymódosítás egyes paragrafusaira vonatkozik. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Rozgonyi Józsefnek, az önkormányzati bizottság előadójának. DR. ROZGONYI JÓZSEF , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament önkormányzati és rendészeti bizottsága a nyári szünet előtti utolsó ülésén tárgyalta meg az 1094. szám alatt beterjesztett, a szakképzési t örvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Előrebocsátom - az izgalmak elkerülése végett , hogy a bizottság két tartózkodással támogatja a javaslatot. Most, komolyra fordítva a szót, a fontosabb megállapításokról szólnék. Ahogy államtitkár úr expozéjáb an is szó esett róla, a szakképzési törvény hatálybalépése óta számos probléma adódott abból az időbeli eltérésből, hogy a kamarákról szóló törvény egy évvel később került hatályba. A vitában elhangzott, hogy a két törvény összehangolása elengedhetetlenül szükséges és aktuális.
