Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2685 sőt, sajnos a mai napig nem történt még meg ennek a benyújtása, noha most már tényleg várjuk, hogy pillanatokon belül sor kerül rá. Ezze l kapcsolatban is szeretném elmondani, mi is úgy gondoljuk, hogy ez természetesen nem jó, azonban a költségvetés elkészítése jelenleg az önkormányzatok hatáskörében van, a kormány annyit tehet, hogy az elkészített és átadott költségvetést benyújtja a parla mentnek. Az is köztudott, hogy itt lényeges viták zajlottak, amely viták nem oldódtak meg teljesen eddig a pillanatig. A Háznak ezt az egész összefüggésrendszert is egyszer, nyugodtabb pillanatokban végig kell majd gondolnia. A harmadik ilyen jellegű össze függés, amit többször hallottunk, az adótörvények párhuzamos tárgyalásának az ügye. (12.50) Én azt hiszem, itt lehet érvelni minden megfontolásból. Tehát lehet azt mondani, hogy az az egészséges, ha először az adótörvényeket tá rgyalja meg a Ház, és csak jóval később tér rá a költségvetés vitájára. De abban is van valami, ha párhuzamosan tárgyal a Ház, hiszen ezek kölcsönösen összefüggő dolgok. Hadd hívjam fel a figyelmet egy elméletileg létező lehetőségre, amit gyakorlatilag sen ki nem vetett föl: ugye, természetesen, mondjuk, a személyi jövedelemadónál mi 480 milliárdos bevétellel számoltunk, és ehhez tartoznak a megszületett különböző táblaelképzelések. De ha itt most valaki fölállt volna és azt mondta volna: kérem szépen, én úg y látom, hogy 400 milliárd is teljesen elég a személyi jövedelemadóból, mert zseniális javaslataim vannak, hogy 80 milliárdot a kiadási oldalon hol lehet reális, reformléptékű intézkedésekkel megalapozni; ez nyilván új összefüggésrendszert nyitott volna a személyi jövedelemadóval kapcsolatos gondolkodás számára. Sajnos, ez nem történt - és hát nyilván nem véletlen, hogy nem történt. Csak úgy elvileg szeretném jelezni, hogy ez se feltétlenül bűn, ha párhuzamosan történik ennek a kettőnek a tárgyalása; kétség kívül, most nagyon egybeesett ez a sok ügy, amit párhuzamosan a Háznak néznie kell. Tehát máskor meg kell próbálnunk ezt egy kicsit másképp ütemezni - erről már az előző vitákban beszéltem. Tehát én végső soron úgy látom: noha nem biztos, hogy teljesen sze rencsésen alakultak ezek a dolgok, de az érdemi munka ezzel együtt elvégezhető - mint ahogy a Ház elég szépen előre is haladt az érdemi munkában. A második gondolatkör, ez a gazdaságpolitikai összefüggésrendszer, amire szeretnék kitérni. Én azt hiszem, a v ita egyértelműen tükrözte, hogy a '96os költségvetés mögötti gazdaságpolitikáról nem lehet önmagában '96 alapján beszélni, hanem itt egy kettős meghatározottsága van az ügyeknek. Az egyik egy szélesebb ívű, tulajdonképpen a '9095 között történtek, az egé sz átmenet problematikája. A másik pedig az ez év márciusában elkezdett stabilizációs program összefüggésrendszere. És ez az a két összefüggésrendszer, ami igazán elhelyezi '96 mozgásterét. Ami az elsőt illeti: én nagyon örültem annak, hogy itt és most a p arlamentben egy nyugodt, higgadt szakmai eszmecsere bontakozott ki arról, hogy tulajdonképpen mi is a gazdaságpolitikai helyzet Magyarországon; vagy legalábbis ez volt a vita nagyobb részére jellemző - nemcsak a kormánypárti padsorokból. Talán nem hangsúly ozzuk eléggé - és erre ilyen napirend előtti, meg egykét perces viszontválaszok nyilván nem adnak lehetőséget, meg nem is jellemző a Ház stílusára, hogy ezekben a pengeváltásokban a szakmaiság talaján álljon , szóval, talán nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy valóban egy nagyon súlyos gazdasági válság, egy gazdasági visszaesés játszódott le Magyarországon az elmúlt években. A szaksajtó is sokszor mondja - és itt a vitában is elhangzott , hogy ez nagyságrendjét, mértékét tekintve a legdrámaiabbakhoz hasonló, a mi ebben az évszázadban Magyarországon megtörtént. Ugye, ez a visszaesés, ez valami hasonló ahhoz, ami a nagy gazdasági világválság idején, a '30as évek elején történt Magyarországon. Sőt, a fiatalabb történelmünkre visszautalva, ugye, hosszú ideig abból vezettünk le mindent, hogy nagy cserearányromlás érte Magyarországot, óriási veszteségek, és milyen késve reagált erre az ország. Ha emlékeznek arra, ugye, akkor mindig 20 százalékos
