Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
2681 Természetesen nem azt mond om, hogy a bizottságra vonatkozó szabályok attól alkotmányosak, mert a korábbi kormány is alkotott ilyeneket. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatosan a Házszabályból idézzek két szakaszt. 13. § (2) bekezdés: "amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országg yűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba bármelyik képviselő megválasztható." A 29. § (1) bekezdése szerint: "az állandó bizottság, az Országgyűlés kezdeményező, véleményező, törvényben és Házszabályban meghatározott esetben ügydöntő és a kormányzati munk a ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az alkotmányban és más törvényekben, a Házszabályban, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja." Ezek a rendelkezések, amelyek az Országgyűlés, illetve annak bizottságai műk ödését alkotmányban, Házszabályban és törvényekben rendelik szabályozni, többpárti - nevezetesen ötpárti - egyetértés alapján születtek meg. Összességében tehát úgy ítélem meg, hogy az alapvető alkotmányossági aggályok nem jogosak. A harmadik alkotmányos v ád azzal kapcsolatosan merült fel, hogy mennyiben lehet ez a törvény kétharmados. A pontosság kedvéért szintén az alkotmány vonatkozó szakaszát idézem. A 40/A § (2) bekezdése szerint "a rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Meggyőződésem, hogy tévúton járunk, ha az alkotmány normaszövegéből leszűkítő értelmezéssel csak a "tevékenység" szót emeljük ki. Az alkotmá nyozó itt garanciális szempontból - bizonyára a jogállam előtti működés negatív tapasztalataira is tekintettel - a lehető legszélesebben kívánta megjelölni a minősített többséget igénylő szabályokat. Erre utal, hogy a tevékenységgel összefüggő részletes sz abályokat jelöli meg az alkotmány. Szerintem ide sorolandó a szolgálatok parlamenti ellenőrzése is, mint az egyik legfontosabb garanciális eleme a törvénynek, holott a bizottság nem nemzetbiztonsági tevékenységet folytat, hanem ezt hivatott ellenőrizni. En nek ellenére mégsem kérdőjelezi meg senki a rá vonatkozó szabályok kétharmadosságát. Ugyanilyen logikai alapon függ össze a tevékenységgel az azt megvalósító szervezetek rendszere. A teljes értékű, minél szélesebb minősített többségű garanciák kiépítése me llett szól az is, hogy a normaszöveg a "részletes szabályok" kifejezést használja. Az alkotmány e szakaszon kívül csak a rendkívüli állapottal és szükségállapottal kapcsolatosan, valamint a fegyveres erők feladataival kapcsolatban említi ezt a kifejezést, ott, ahol az alapjogkorlátozás, az alkotmányos rend erőszakos befolyásolása a legsúlyosabb kérdések közé tartozik. Megnéztem itt is, hogy milyen gyakorlatot folytatott a parlament az előző ciklusban. Az alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához ír elő minősített többséget, ehhez képest kétharmados arányban fogadták el az állami támogatásról szóló normaszöveget, de a kisebbségek szervezetrendszerére vonatkozó szakaszokat is. Korábbról, '90ből is hozhatnék példát: a lel kiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához kellett a minősített többség, de ugyanilyen arányban kerültek elfogadásra törvényben az egyházak nyilvántartásba vételének szabályai is. A rám hagyományozott törvénytervezet a szervezetrendszerre vonatkozóan - a szakszolgálatot kivéve - ugyanazt a normaszöveget tartalmazza, mint a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat. Arra pedig sehol sincs benne utalás, hogy ezt ki kellene venni a minősített többség követelménye alól. Az Alkotmánybíróság is vizsg álta már a minősített többség igényével kapcsolatos kérdéskört. A bíróság döntésében azokat a minimumkövetelményeket határozta meg, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell egy minősített többséget igénylő alapjog korlátozása tekintetében. A másik oldalr ól, hogy tudniillik meddig terjedhet a minősített többség, az Alkotmánybíróság a következőt fejtette ki: "Megoldást jelenthet az Országgyűlés döntése az esetben, ahol már született kétharmados törvény, hisz a törvényhozó ezzel azt is eldöntötte, hogy az ad ott alapjogra vonatkozó rendelkezések közül melyeket kellett minősített törvénnyel elfogadni."
